Kabóca

Kabóca

Most (2013 június 9-én vasárnap) fotóztam ezt a kabócát a kertünkben, amint kertünk végén a tenyérnyi szederleveleken ücsörgött. Társa a szőlőből ciripelt. Sajnos csak a mobilom volt nálam.

Hát, én sem láttam még, vagy ha láttam, nem tudtam, hogy ez a kabóca. Örülök neki, hogy ilyet is kapunk, mert fontos, hogy tájékozódjunk. Nyilvánvaló, lehet ezen még molyolni, hogy majd olyan helyzetbe kerüljön, amiben akár párhuzamot vonunk esztétikában, akár ellentéteket keresünk az ő megjelenésével. Ez most nem teljesen összefogott. De nyilvánvaló, hogy az is egy jelentős dolog, ha egyáltalán megtalálunk egy ilyet. Nem tudom, hogy milyen gyakran fordul elő ez az állatka, de hát, köszöntöm őt is itt a Látszótéren, van már egy kabócánk is. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Nyözö, gondolhatod :) telelőttem a mobil memóriáját ezzel a lénykével, készült lentről, fentről, mindenhonnan fotó, viszont a lőttek közül ez a fotó mutatta legjobban vagy legtöbbet a jellegzetességeit. Kis csáp,nagy szem, torának faszerű jellegét, szárnyait, potrohát.

Most találtam az NG-n egy cikket, és mintha ez is egy déli énekes kabóca lenne...

http://www.ng.hu/Termeszet/2011/03/uj_tag_a_hazai_kabocacsapatban

Ugye tegyük hozzá, hogy a kabócák életciklusa miatt tizenvalahány évente bújnak elő rövid időre tömegével szaporodni, de akkor tiszavirághoz hasonló rajzást produkálnak. A köztes években elvétve van egy-egy példány ami megfigyelhető, így nem meglepő ha ritkán látunk ilyen jószágokat...

A kép ilyen értelemben valóban dokumentalista is, de szépen sikerült megmutatni milyen érdekes állatka ez... Amúgy mobilhoz képest meglepően jó a képminőség, szóval nincs azzal gond. :) Túl sokat ezen nem tudsz kreatívkodni, max. ha van egy kis lámpád akkor lehet világítani picit, meg "körbejárni". Én személy szerint talán még kerestem volna egy lentebbi nézőpontot, bár így fentről meg megvan a kíváncsi, kukucskáló ember perspektívája is. :) Szerintem jó ilyen képeket is látni, és ilyeneket csinálni is. Lehet nem a fotós úton segít előre, hanem a természetismeret, világ megismerése, nyitottság (sokan undorral vannak az ilyen jószágok iránt) stb. terén...

Oké, köszi, és örülök, hogy sikerült valami újat mutatnom! :)))

És azt olvastam róluk, hogy a mediterráneumot kedvelik, lényegében a szőlőművelés határáig húzódnak maximum, Magyarországon pedig a dél-nyugati megyékben az utóbbi években jelentek meg.
Pár éve olykor-olykor már hallom őket a kertünkből, de még nem láttam sosem. Jellemzően rejtőzködnek, félénkek, de jó nagy a hangjuk. A fákon ücsörögnek, tudtommal a fák nedveit szívogatják. Napos időben erőteljesebben ciripelnek mint a szöcskék, sáskák, vagy mint az éjjeli tücskök a mezőn. Több ezres populáció közepén szinte fülsiketítő a hangjuk, aztán egyszer csak hirtelen néma csend lesz, majd ismét rákezdenek.

Megint szabadkozom kicsit előre: valójában a szorgalmiba lett küldve a szerintem látható hiányosságai miatt. Beküldtem, mert gondoltam, nem mindenki látott még kabócát, főleg nem ekkora nagy "dögöt" :)

De ha már ebben a leckében van, hadd kritizáljam is meg kicsit:) Én úgy érzem, a természetfotónál a technika nagyon fontos, ami itt hiányt szenved. Aztán az előbb még írtam volna a hiteles mikroszféra és viselkedésmód bemutatását is, de azon most elgondolkodtam: ezt a kabócát végül is nem én tettem ide, nem mozdítottam rajta, csak a fotózáshoz toltam el előle óvatosan egy levelet. Ez a kabóca most területet hódít, vándorol éppen talán, és nem a fákon elbújva cirreg. Azaz csak csinál valami ilyesmit is... Kíváncsi vagyok Zsolt mit fűz ehhez hozzá, mert azért emelte át...

Új hozzászólás