Kettőezer-tizennyolc egy tavaszi délutánja a Kálvin téren.
Most néztem mindegyik elemzésedet, előre mondom, alapvetően egyetértek minddel, ahol kérdésem van, vagy megjegyzésem, oda írok.
Ez itt tényleg nem egy szép épület, ahogy a másik ilyen képhez írtad, azon jobban látszik miért. És abban is igazad van, hogy a járdán emberek közötti de inkább az úttesten elterülő visszaverődő fény fogott meg. A készítésére sem a tartalma késztetett, hanem ez az impresszió, a fény, a tükröződés, és a színes kis foltok amit látok, nincs különösebb mondanivaló, és gondolat mögötte, ez tényleg így van, elfogadom, hogy ez hiányzik. Mindenesetre erre járok el mostanában, úgyhogy nézni fogom, lehet-e beletölteni valamit. Köszi itt is, és a többinél is az elemzést.
A visszaverődő fénynek van egy olyan tulajdonsága, hogy sokkal szebb tónust, érzetet ad, mint a direkt fény, mert a fénysugarak a visszaverődés hatására egy irányba állnak be, szóval a lényeg, hogy a direkt fényhez képest az ilyen tükröződés mindig szebb, jobb például portrénál. És a másik, hogy ha jól tudom, ott jár villamos. Ahhoz persze az épület felől kell fotózni, de lehet, hogy érdekes lehet rajta a fény, nem tudom.