Én ezt a képet szeretem. Egyrészt azért, mert tök jó, hogy a bal oldalon be tudnánk akár menni, és nem értjük, hogy ha mi be tudnánk, akkor más miért nem megy be, tehát van egy lezártsága, de mégis van egy kíváncsisági faktora is ennek a képnek, miközben nagyon szép a háttérben az a fa. És itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy már magával az élesség pontjának kiválasztásával történetet tudunk mesélni és itt semmi más nem történik, mint hogy azáltal, hogy ez a fa életlen, azáltal az élettelensége vagy a bezártsága is megnövekszik és az egész egy ilyen semmibe kiáltott, hiábavaló jelenlét, és nagyon szép és megrázó kép. Köszönöm. (hegyi)