Szeretnék zenét is ajánlani hozzá.

Viki feladta nekem a leckét, mert egy olyan képet küldött, ami a roncsolásaival, a furcsa kompozíciós játékával együtt is olyan erős üzenet, hogy nehéz rá rosszat mondani. Azt nem tudom, hogy ami ott létrejött, ami a kislány feje fölött van, az valami nyersanyag roncsolás, vagy pedig ezek a nyáridőben mindenütt meglévő, valahonnan hirtelen előkerülő kis nünükék a levegőben, amik páraként követik az embert, és elég bosszantóan tudnak lenni. Akárhogy is van, én ez utóbbinak fogom ezt föl, ne buktassuk le, ha nem ez a megoldás. Pont ettől izgalmas a kép, hogy olyat hoz vissza az emlékezetből, ami nagyon mély rétegekbe elásva mindenkinél ott van, aki nyaralt vidéken, vagy saját családi körében volt kertes ház, vagy volt lehetősége kimenni a határba, szóval szerintem sokan átéltük ezt az élményt. Ami nagyon fontos dolog, hogy nagyvonalúan kezeli a teret Viki, és ettől a nagyvonalúságtól és a színtől van meg az a plusz, ami az egészet tényleg beleviszi abba az emlékezés kategóriába, ami a Gyerekkor leckénél fontos. Olyan az egész, mint egy vers, el lehet rá mondani bármilyen gyerekkort idéző verset, nagyon köszönöm. (hegyi)