kőbe rejtett emlékek
Kaptam egy gépet.
-azt mondtam: nem
-azt mondták: igen
-azt mondtam: nem
-azt mondták: igen
-mondtam nem értek hozzá
-azt mondták de, csináld csak, menni fog........
hát itt vagyok.
sziasztok ismerősök és még ismeretlenek.

Nagyon izgalmas az az üzenet, amit az alkotó az első leckére küldött, bár tudjuk azt, hogy van egy lecke, ahol a talp mint lehetőség jelen van, de ez egyáltalán nem zárja ki, hogy az első leckére valaki a lábán, a talpán keresztül és a föld, a kövek, a kövek formái és színei, ott egy sivatagi rózsát is látunk a bal felső sarokban, tehát hogy ezeknek a párhuzamával küld egy első kézjegyet. És ami esetleg javaslat, megjegyzés lehetne, miközben azt mondjuk, hogy szeretjük ezt a képet, hogy talán érdemes lenne ennél a munkánál is egy picit kísérletezni, ugyanis látjuk, hogy ahogy ezek a kis ujjacskák kapaszkodnak, és a bőr színe is megváltozik, ahogy ezek ott megfeszülnek, az alatta lévő formákba, hegyikristályba, folyami kavicsokba, hogy az sejthető, hogy a talp alatti felületek nagyon is különbözőek; rücskösek, laposak, gömbölydedek, szögletesek, azaz térbeli formákról beszélünk, amelyek a talp alatt jelennek meg. Márpedig a fotográfiában a képkészítésben ha a térbeli formákat érzékeltetni akarjuk, merthogy ennek a képnek a párhuzama vagy a két iránya, az érdekessége az az emberi test és ezeknek a térbeli formáknak a kapcsolódása, és a kettőnek a játéka, a harca akár, hogyan jelenik meg a képen. Tehát egy picit a fényforráson, a megvilágításon változtatni kellett volna. Nagyon jót tett volna ennek a képnek, ha az alkotó a fényforrást közelítené a kövek felületéhez, és így a kövek domborulatai, kiálló szögletei súrlófényt kapnának, és ettől talán még dramatikusabb, izgalmasabb, filmszerűbb is lenne ez a felület, de talán a lábfej boltozati része is, és az egész felület is más megvilágítást kapna, amitől a test domborzati felületei is érthetőbbé válnának, és ez az erőteljes vöröses szín, ami most naturalisztikussá teszi ezt a képet, az is finomodna. Tehát csak annyi lenne a kérés, hogy jó lenne, ha lehetne még ezzel játszani, ha ebből verziók készülhetnének, akár egy kis gyertyafénnyel, akár kis oldalsó fényekkel. Kettő disznó és nagyon várjuk a további munkákat. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

Derékbeadásomnak én is örülök, legfőképpen, hogy benneteket megismerhettelek, hogy veletek dolgozhattam, lehettem, tanulhattam tőletek. Köszönöm!

Én megy hihetetlenül örülök, hogy beadtad a derekad, és itt vagy! ;-)

Szevasz Matyi! Csak így tovább! Üdv a csapatban!

Szia,ügyes kezdés!
Legyél következetes a leckéknél,ha kő kövön nem marad kövülötted,akkor is!
Várjuk a következőt! Rolling Stones!!! :P

Köszönöm Nektek az üdvözlést. Ez jó!
Hát igen, huszonvalahány éve a fiaim, a baráraim és én is egy-egy kővel, kaviccsal térünk haza onnan ahol jó vagy rossz élménnyel gazdagodtunk. Nem tudom melyik honnan való, a fontos, hogy ahonnan van, egy emlék része.
Gábor, lelkiismeretem megóvása végett bíztatom magam, hogy néhány lopacsolt kavicsot tán megbocsájt a természet....neked is, nekem is és minden hasonló defekttel rendelkezőnek...
Nóra, a múlt, az élmények életünk részei, kapaszkodunk bele, ha a jelen bizonytalanná válik.

Üdv és heló.
Úgy látszik mindenki hazahordja a kavicsokat, köveket. (Én is).
Egyrészt el fog fogyni ott, ahova járunk, másrészt megtelik a lakás. Nálatok nem?

Én azt mondom, igen, és szia; a lábujjaid azért vannak odaszorítva, mert egyenetlen a talaj?

Isten hozott.
így ismeretlenül. jó kezdés :)

Új hozzászólás