Örülök ennek a képnek! Mindegy, hogy hova van besorolva, de van egy nagyon izgalmas területfelosztása, és az egész tulajdonképpen akarva, vagy akaratlanul, de egy olyan megfigyelésről beszél, ami a valós és az árnyékvilág, vagy mondhatom úgyis, hogy a valóság és az alvilág viszonyával foglalkozik. Van egy felső világunk, amiben ott a madárka, békésen ücsörög, és van egy alsó világunk a maga tüzeivel és vonalaival, amik nekem itt elég erősen kettéválnak. Érdekes ez a fajta játék. Ez az erénye és az előnye ennek a képnek. Kicsit kuszának (de nem elég kuszának) érzem azt, hogy mi a függőleges, és mi a vízszintes, azért valamit nem ártott volna kinevezni függőlegesnek. Most valahogy az egész tömeg billen az óramutató járásával ellentétesen, úgyhogy egy pár fokot, talán egyet, másfelet nem ártott volna visszaforgatni ezen. Ami még kérdés, az a kép felosztásának a jobb felső része, mert ott valamilyen formai játék újraindult. Tehát, hogy van egy fekete, amivel lezárunk, és utána elindítunk megint valamit, ami viszont nem kerül értelmezésre. Az a kis háromszög kurfli valahogy kimaradt ebből az egészből. Szerintem vágható lenne, ha azt a forgatást megcsináljuk, akkor az ott már majdnem ki is kerülne a képről. Ne hagyjunk ilyen csonkákat a képen, mert ezek a formai piszkok gyengítik az egésznek az üzenetét. (hegyi)
értékelés: