Béla képénél az asszociáció, az asszociáció indítása az jónak tűnik, ahogy talán kő, vagy fa odva, vagy valamilyen üreg, járat mögé helyezi el a szereplőt, és ráadásul a szereplő egy gesztussal még rá is erősít erre az üregjáratra rácsodálkozva. Nem gondolnám, hogy a vaku, vagy ez az erős fény ennek a perspektivikus szituációnak jót tesz. Az egészet drasztikussá teszi, és mindenfajta játékosság, amely ugyanakkor a címnek kéne utalnia, a köldök és a gyermek álomhangulatára, arra ez a vakutechnika nem alkalmas. Én emiatt mondanám azt, és mert a Bélától lehetett már nagyon jó képeket látni, hogy a tizes lecke köldök házi feladatot ismételni kellene. (szőke)