A láb mindig kéznél vanHegyi Zsolt-2013.02.19. 15:41Hegyi Zsolt-2013.02.19. 15:41Hegyi Zsolt-2013.02.19. 15:41Hegyi Zsolt-2013.02.19. 15:41

A láb mindig kéznél van
A láb mindig kéznél van
A láb mindig kéznél van
A láb mindig kéznél van
A láb mindig kéznél van

5 helyszín, szemmel láthatóan egy lakásban vagyunk, többféle értelmezés is érvényes lehet. Az egyik az, hogy magát a lakást járjuk körbe, és mint egy kalitkába zárt madár, egyik helyről szállunk a másikra. A másik lehet egy didaktikus megközelítés, hogy hazajöttem, ettem a hűtőből, megreggeliztem vagy megebédeltem, utána olvastam egy kicsit, majd pihentem és utána lefürödtem. Bármelyik irányba elindulhatunk, mindegyik jó. Az érdekes az egészben az, hogy a dolognak van egy olyan hatása is, hogy a lábaknak a didaktikus ismétlésétől nem csak a képsor rázódik össze és fűződik össze, mint egy gyöngysor, hanem a magam valóságát is tulajdonképpen ez által értelmezem újra azzal, hogy ugyanaz a láb, ugyanaz a fickó, ugyanúgy próbálja magát a lába által elhelyezni, de mégis mindegyik szituációban másképp fog ez hangsúlyt kapni. Ez azért fontos, mert ebben az egészben tulajdonképpen hasonlóságot érzek azzal, hogy mi van akkor, amikor különböző szerepekbe kerülök. Vagyok az apa, barát, szerető, munkatárs, fiú, és ezek mind-mind saját külön szerepeink. Ez is egy ilyen – lehet, hogy csak bennem felmerülő - gondolati sík, ami a képek által létrejött. Ami a kompozíciókat illeti, javarészt mindegyikkel egyetértek. Az a jó ebben a képsorban, hogy ezek tulajdonképpen mondható, hogy csendéletszerű kompozíciós játékok és nagyon jól érzi Bandi a tömegelhelyezést. Azt,hogy nem csak a tömeg számít, hanem annak a színe, formája és ez alakít ki együtt egy viszonyrendszert. Leginkább egyébként most itt a kaktuszos képre szeretném felhívni a figyelmet, mert ha nem lenne ott bal oldalon a polcnak ez a nagy fekete tömege, akkor ez a kép nem lenne jó. Szóval nem csak arról van szó, hogy ez egy 3 csillagos leckemegoldás, hanem arról is, hogy nagyon érdekes az, hogy ekkora nagy szünet után Bandi jelentkezik valamivel és úgy tűnik, hogy az eszköz által (fényképezőgép) óhatatlanul, önkéntelenül megtalált egy formanyelvet. Nagyon könnyedén értelmezhetőnek tűnik ez az egész és nem csak a könnyedsége a fontos, hanem az, hogy természetesnek hat és ez a természetessége ennek az egésznek a legnagyobb ereje. Miközben pont a kompozíció az, ami kiragadja a hétköznapiságból – tehát természetes, de nem hétköznapi, miközben hétköznapi sztoriról beszél. Nagyon érdekes ennek a játéka. (hegyi)
értékelés:    

Hozzászólások

Au, a kérdőív alapján 3-4 napot szeretne a többség az elemzéssel, hogy ne legyen több elmaradás, így is jó ha az egy hetet tudom tartani. :) De elemzés után is ér, sőt, miért ne érne, hisz az elemzés is csak egy vélemény.

Már akartam korábban is szólni, még az elemzés előtt, mert utána már úgy érzem nem ér, de mostanában olyan gyorsan jönnek, hogy erről lemaradtam, szóval nekem tetszik ez a sorozat Bandi, mert olyan komoly arccal előadott, komolyan vett dolog, ami mégis groteszk, valahogy azt sugallja, lehet hogy csak nekem, hogy az élet abszurd, amit csak komolyanvevéssel tudunk ellensúlyozni, de lehetőleg úgy, hogy a többiek azért jól szórakozzanak, ha már magunknak nem tudunk többet kihozni, ahogy Buster Keaton áll egykedvű-szomorú arccal miközben a ház homlokzata dől előre és mi azon nevetünk, hogy pont az ablakkeret esik rá úgy, hogy semmi baja, ott áll ugyanúgy, ahogy addig és nem érti, mi min nevetünk és mi sem értjük.

Köszi az elemzést.

Először is a képek több verzióban készültek, válogatva lettek a legjobbakból. Ágnes végzett egy kis utómunkát, de szerencsére a válogatás miatt ez nem volt sok.
A sorrend utólag lett megszabva, az eredeti ötlet csak a minél több helyszín volt, de a képek elrendezésével szerintem sokféle lehetőség adódik. Ez az egyik.

A készítése izgalmas volt lévén az utolsó kivételével elég magasra kellett raknom a lábaimat. Mindkettőt, egyszerre :)

Igyekszem minél több képet csinálni, a tömegelhelyezések és a többi játék a színekkel pedig a szimplán " na ez talán igy jól fog kinézni" metódus alapján születtek, ráérzéssel.

Köszi

Örülök, hogy érthető. :)
Ez egy kicsi otthoni sorozat, az elkészülte egy ötletből fejlődött ki és nem sok utómunkát kapott a részemről. ( majd megyek a következő utómunka-táborba)(annál többet Ágnes részéről!)

Egyébként igen, én egy ilyen vicces fickó vagyok :)

Mennyi mindenhol jártál! :))) Ez nagyon poénos. Ha ezt szeretted volna elmondani magadról, az sikerült :)) Persze a forgatókönyv is jól érthető...:))

Új hozzászólás