Ez a feladat nem tudott nagyon beindítani. Ezért kivártam azt a pillanatot, amikor már nagyon hívott az ágy, és a fáradtságtól alig tudtam becsúszi a paplan alá. Ezt az érzést, a fényeket és az anyag tapinthatóságát ennél jobban nem tudom visszaadni. Az élességet arra a pontra irányítottam, melyet egyébként is meg szerettem volna kézzel érinteni, azaz a takarót magamra húzni. Minden egyéb indifferens volt számomra.
Kicsit steril az egésznek a megközelítése, nincs nyoma az embernek. A háttéren megjelenő tapétacsíkok és az ágy, a párnák félig rendezettsége és a sejthető minták és ezek perspektívája mind a párna felé mutat. Talán a mélységélességgel mást csináltunk volna, a kép elejétől a hajtásig élesnek kellene lennie, utána a háttér már lehetne életlen. Így a fény és élesség erősítené a térbeliséget. (szőke)
értékelés:
Laci: Nem is olyan rossz a kritika, ellenben adtál egy nagyon jó ötletet, és igazítom majd a képet. Köszi.