Köszi. Valahogy így?
Jók a tónusok, kifejezővé teszik a képet, jó a kéz is, egy csipetnyit fent vágnék, hogy ne fussunk ki világosba, avagy a fénybe lehetne beletakarni, de mindenképpen erős és jó megoldás. Jó az irány István, tetszik, amit újabban látok tőled. Azért jó, mert akármit is gondolsz, de mégis valami puritán dolgot adsz, miközben az egyszerűség nem megy a minőség rovására. (hegyi)
értékelés:
Valóban érdekes eszköz - mint ahogy nálam is leírtad. Kár, hogy nekem nincs meg az az irányító tehetségem, mint Istvánnak. Ezzel a körvonalas kézhelyzettel olyan, mintha valahogy beszippantana, becuppantana a szeme irányába. Nagy eltalálta ezt a mozdulatot.
Tetszik ez a portrésorozatod, István. Önmagában imponáló az a nyiltság, ahogy ezekkel a portrékkal előállsz, ahogy vizuálisan kiegészíted azt a képet, melyet hozzászólásaidból rólad kialakítottunk. Mindig érdekes egy ilyen szembesítés az elképzelt valakiről a látható valakivel.
Elismerést érdemel az a felismerésed, hogy a kéz valahogy hozzátartozik-hozzátartozhat a portréhoz. Sok nagy portréfestő és fotós élt ezzel az eszközzel. A te megközelítésed egyéni és nagyon érdekes: keretező, védő-óvó szerepet adsz neki és tömegben, elhelyezésben az arccal egyenrangúvá teszed.
Gratulálok.
Köszönöm figyelmeteketet :)
Gergely,a fülmorzsát láttam, de nem tudtam eldönteni, hogy ez most baj vagy sem. A nem baj azért, mert így ugyanúgy érzékelhető a fülem mint a másik oldalon (itt sötét a háttér, amott világos) De Zsolt majd elmondja, remélem. Szerencsére nagyon könnyű kis labormunkával eltüntethető, ha határozottan felesleges. De az egész arcom kicsit asszimetrikus is...
Anita, János: ilyen kedvesen nem szokták fogadni a szűk látóteret :) Köszi.
Jobb híján igen, de a takarás jobb lenne.