Három kép, három nagyon érdekes játék. Nem szégyen az, hogy van valaki, aki ihletet ad, láthatjuk a linken a japán lány fotóit. Ebben az a frankó, hogy Ágnes továbbgondolta ezt a dolgot, és más kompozícióban kezdett el dolgozni, mint amit azon a blogon látni lehet. Az ötlet oké, lebegünk, de itt egészen más, olyan, mintha Valentina Tyereskova, mint űrhajós, ideszállna közénk a Földre különböző szituációkban, vagy egy kisangyal a kis pata cipőjével. Szóval nagyon jók ezek a gegek, jók ezek a megoldások, tetszik. Ágnes, ne hagyd abba! (hegyi)
értékelés:
Nekem is tetszik szinte látom, ahogy kilebegsz, ellibegsz a parkba s aztán haza. Jó, hogy nem színes. Egyébként nekem meg Ommer jutott eszembe, aki nőkkel készíttetett önaktokat, s közte voltak ilyen ugrálósak. (Nem linkelem be, mert amit találtam ott pont nem ugráló van)
Kedves Ágnes, nagyszerű, hogy magadévá teszed egy másik fotós ötletét, nagyon sokat lehet így tanulni. Sikerült is ezt úgy tenned, hogy nem plagizálsz szolgaian, hiszen mintegy hangulati, szociológiai ellenpontját alkottad meg a kis japán munkájának. Mégis: valami hiányzik. Mégpedig a háromtételes történet jobb végiggondolása, gondosabb kivitelezése (technikailag). Itt egy történetre fűzhetők fel a helyszínek, ez OK. Az ugrás azonban háromszor ugyanaz. Ez talán nem jó.