Egészen őrületes ez a kép, legfőképpen azért, mert szokatlan a perspektíva, és szokatlan az a helyszín, ahol ez a kép készül, és így, hogy abból a helyzetből, ahol a modell áll semmit nem kapunk. Olyan hatása lesz, mintha a következő pillanatban a mélybe vetné magát, vagy oda zuhanna, főképp azzal, hogy picit a háttér is dől, a figura is elmozdult a függőlegesből. Feszültségekkel teli a kép, és ez egy nagyon fontos dolog, hogy ezt sikerült elérnie Krisztiánnak, miközben a cím nyilvánvalóan arról akar üzenni, hogy ő a magasba vágyik, de mégis itt ez a zuhanós szituáció az, ami a nézőben erősebben fölmerül. Az ötlet rendben van, én jónak tartom a vágást is, a figura elhelyezését is. Keresetlen, nincs különösebben túlmagyarázva a helyzet, nincsenek teátrális gesztusok, valóban egy olyan fotográfiai eszközzel él az alkotó, ami a mélységélességből és a vágásból áll össze. Köszönöm, várjuk a folytatást. (hegyi)
értékelés:
Teljes mértékben önportré, de az biztos hogy sokszor lesz még ''magasan'' készített képem, mert ''a lenti élet nem nekem való'':D