Szintén macskás emberként, persze őt is rengeteget fotózom, igyekszem belevinni a saját stílusom, már amennyire hagyja őkelme. Kellemes minimalista kép, épp fésülés után, ahogy bosszúálló tekintettel mered rám a fürdőkádból.
Szintén macskás emberként, persze őt is rengeteget fotózom, igyekszem belevinni a saját stílusom, már amennyire hagyja őkelme. Kellemes minimalista kép, épp fésülés után, ahogy bosszúálló tekintettel mered rám a fürdőkádból.
Érdekes ez a macska, hallod-e, hogy mikre rá nem veszed. Nem nagyon úgy néz ki, mint aki ennek nagyon örül, ebből a tekintetből nekem most nem ez jön ki, de a macskák furcsa lények. Megint azt mondom, hogy akkor sem biztos, hogy van értelme ennek a képaránynak, hogyha a kompozíció nagyon adná, de most nem is adja, nincsen miért ezt a képarányt választani, sehova nem esik semmi ettől jobban a térben, nem kerül aranymetszésbe a macska, nem látom értelmét, márpedig ha nincs értelme, akkor ne csináljuk. Azt írod, hogy kellemes minimalista kép éppen fésülés után, nos, a saját lovunk dicsérése az egy kicsit olyan izé, ez még nem kellemes minimalista kép, főleg úgy nem, hogy nincs rajta az orra meg a bajsza. Ha egy kicsit jobban kidugná a fejét, akkor azt mondom, hogy oké, hogy van egy macskafej, de most csak két macskaszem van és ez így most nem elegendő, mert a macskának lényegi része az orra meg a bajsza, ha nem muszáj, ne hagyjuk le. (hegyi)
A Látszótér Alapítványt
banki átutalással
MagNet Bank
16200120-18524112
vagy PayPalon keresztül
Új hozzászólás