Margit lajtorjája
Szent Margit Kórház 2008. A fotó az igazgató engedélyével készült.

Fekete-fehér képet látunk, ahol a perspektívát használja az alkotó, balra rendezi el a folyosó perspektíváját. Könnyű helyzetben van, mert az üres térben, az épített környezetben az úgynevezett tolókocsiknak az ütköző, védő formái ezek a korlátok viszik a szemet valahova a végtelenbe, ahol természetesen zárt az ajtó, vagy természetesen zárt a hetedik szoba bejárata, ahova talán tolókocsival el lehetne jutni, de egyelőre az az ajtó nincs nyitva. A hármas, vagy a kettes szoba az igen, ahol egy olyan gazdátlan tolókocsit látunk, amely nem tudni mikor volt utoljára használva, az egyik lábtartórész az fel van hajtva - egy olyan közegben, egy olyan környezetben vagyunk, ami látszólag dokumentum szituációt mutat, de egy alapvetően egy fikciós környezet, aminek nyilván az a célja, hogy történeteket, gondolatokat indítson el a nézőben, a befogadóban. A tolókocsi és a vele oldalirányban jobbra nyitott (ez az egyetlenegy nyitott ajtó ahonnan a fény betárul ebbe a terembe) ajtóban egy emberi alakot látunk, valószínűleg női alak, nem biztos, hogy összetartoznak, ez is ad egy riadt feszültséget, nem látunk sokat az emberi testből, azt látjuk, hogy az emberi test fedetlen. Sok mindent, mivel több támpontot nem kapunk, sok mindent elindít a befogadóban, az biztos, hogy egyértelműen látszik, hogy valamilyen gyógyászati helyen, valamilyen kórházban vagyunk és ráadásul a leirat is ezt erősíti. Ugyanakkor nem tudjuk pontosan, hogy milyen helyzet, szituáció közben vagyunk és épp ettől erős ez a fotó, mert miközben a sajtófotó nyelvezetén beszél, közben mesei feladatokat ró a nézőre. A néző egyfolytában azokat az elfojtott és ki nem mondott vágyait erősíti, gyermeki vágyait, amely a játékosságból árad, beszél és mondja, hogy az ott egyetlenegy élő személyként látható emberi alak igenis jöjjön ki az ajtón, vagy menjen be, forduljon meg, látszik, hogy odalépne be talán, de támaszkodik jobb válla az ajtófélfának, mi történhet ott bent a fény titkos birodalmában, ki jöhetett a tolókocsival és ezer kérdés vetődik föl és ettől jó ez a kép, miközben ugyanakkor a fő csapásiránya ennek az egész történetnek egy ilyen félárnyékban tartott furcsa, félelmetes folyosó és mint olyan nagyon érdekes, hogy pont egy kórházi helyszínre asszociálódik ez, amelynél sajnos azt kell, hogy mondjuk, hogy a kórház ma, abban a világban amelyben élünk egyáltalán nem pozitív élményszerző helynek van elkönyvelve. Maga a kórházi közösség a kórházi létezés az egy félelemkeltő vízióközpont, és ebben a vízióközpontban ettől álomszerű az egész. Szokatlan az, hogy megjelenik az emberi test, miközben az emberi testtel nagyon is sokat foglalkoznak a kórházterekben, de nem feltétlenül szakrális értelemben. Ez a kép pedig egy szakrális kép. Három disznó, mert ez a meseiség erőteljesen jelen van. És én még annyit hozzátennék, hogy a Ferinek az eddigi munkáit figyelve valami nagyon erős ugrást, vagy lépcsőt lépett ő meg, nagyon erős ugrást tett ezzel a képpel. Minthogyha azáltal, hogy meglát egy helyzetet, hogy egy helyzetbe kerül, vagy nem tudom, hogy mi a háttértörténet, mint hogyha ezáltal elvesztette volna azt a görcsös tétkeresését, ami eddig talán fellelhető volt, és minthogyha azt mondta volna magának, hogy itt van egy helyzet, és én ezt a helyzetet szeretném befogadni, vagy szeretném transzponálni a magam világába, és nincsen még plusz tétje. Megcsinálom magamért, megcsinálom mert nekem ez fontos, mert engem ez megérintett, és ezért ezt nagyon fontos pillanatnak, momentumnak tartom, mert ez a lépés az, ami őt segíteni fogja, hogyha ide visszafog tudni idővel majd nyúlni ehhez az élményhez akkor, amikor egy másik feladatot, vagy másik helyzetet akar képileg megoldani, hogy igen, ezt keresse magába, ezt a fajta szabadságot. (szőke-hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

53
Értékelem!

A 2013. április 2-i Ráktérítő adáshoz ez a kép lesz az illusztráció.

69
Értékelem!

Fogalmam sincs Árpi miről beszélsz! Ha Gábor Gyász c. munkájára gondolsz akkor nagyot tévedsz,l mert az én képem másról szól, sajnálom ha nem érted. Abban igazad van, hogy ez előbb fejben készült. Ez itt valami verseny? Nem tudtam. Hol a nevezési díj? BUÉK!

58
Értékelem!

Szerintem ez megközelíti Gerlei Gábor képét. (De nem éri el.) Azt hiszem ez előbb fejben készült el, és nagyon hasonlít ahhoz a fotóhoz.

57
Értékelem!

Szia Katis! Csak azért Katalinoztalak, mert nem mindenki szereti ha a nevét becézik. Dolgozom a novellán, és közkinccsé teszem.

58
Értékelem!

azt nem lehetne, anita, hogy a szorgalmiba novellaként leírd?

70
Értékelem!

katinszkajaa@gmail.com

Köszönöm! És kérlek, kéééérlek, szólítsatok mind-mind Katisnak, hiszen az az én böcsületes becenevem.

65
Értékelem!

Katalin, még nem írtam le ezen kívül ezeket az érzéseimet, sőtt nem isbeszéltem róla igazán túl sok embernek. De ez a kép kihozta belőlem ezt a múltképet. Remélem így Ákos is megérti a kép lényegét.Ha írsz email címet leírhatom bővebben az élményt.

55
Értékelem!

Béla, nagyon szép vers! Köszönöm! Remélem Gábor nem bánja

64
Értékelem!

Régóta gondolkodom mit is írhatnék e fotó alá, tán nem illendő,mégis -utólagos engedelmével- Cser Kovács Gábor, Régi barát című verse a hozzászólásom a képedhez! köszönettel!

62
Értékelem!

Kati, igazad van, tényleg jó kategória. Én azért döntettem így, mert ez az osztály ahol készítettem a fotót le van zárva és néma csend uralkodik ott.
Köszönöm a véleményed!

51
Értékelem!

Letisztult, világos, érthető, felkavaró-megnyugtató. És szép is. Az utazás és megérkezés kategóriájában is el tudnám képzelni.

(Anita, leírtad valaha valahová hosszabban ezeket az élményeidet? Szívesen elolvasnám, úgy érzem, ha megosztanád. Nagyon megfog egy mondat abból, amit leírtál.)

53
Értékelem!

Valami elképesztően, bámulatosan, ugyanakkor kegyetlenül precíz ez a kép. Minden ott van a helyén, tökéletes mértékben és tökéletes formában. Döbbenetes. Teljesen le vagyok nyűgozve!

55
Értékelem!

Drága Ákos! Egy elhibázott műtét által kómába estem és megjártam ezt az utat...Az élmény ...fény, hosszú folyosó...és sok, sok ajtó. Aztán egy tükörben valamit láttam...Talán a 6 hetes lányomat, és a családomat akik visszavártak. Nem tudom, de visszafutottam. Az ébredés érdekes volt, mert nem fájt semmim, és teljesen ki voltam pihenve...három évig nem mertem éjjel tükörbe nézni...

68
Értékelem!

Elmagyarázni nem tudom.
Mindenesetre, "...ha egy hosszú alagutat látsz, ne menj a fény közelébe!"

54
Értékelem!

Én nem értem. Magyarázzátok el. Egyébként tetszetős.

65
Értékelem!

ez igen. egy öt disznós film:)

57
Értékelem!

Nem is kell szólni semmit, beszél helyetted a fotód. :))
Most Quimbyt hallgatok, jól megy a hang a látványhoz.

64
Értékelem!

Margit, idáig gondolkoztam mit írjak, szóhoz sem jutok..;)

51
Értékelem!

AMIÉRT ÉRDEMES MEGHALNI, AZÉRT ÉRDEMES ÉLNI IS! Az Élet mesés!

66
Értékelem!

Feriboy, ne kérj má' bocsit, még sokáig élünk ugye? HAtalmas a fotó...dzsízesz nagyon megfogott... Köszi a Boldogot mega Karit, neked is, mindenkinek kellemesJézusát, Mesevirág üzeni: sok ajándékot kíván Neked:)

56
Értékelem!

Camilla, bocsánatot is kérek, hogy így eltűntem, de összejöttek a dolgaim. Sajnos nem tudtam azt csinálni amit szerettem volna. "indiánarcú hippikabátos" :D ez tetszik. Boldog Karácsonyt Neked és Mesevirágnak!

58
Értékelem!

Azt mesélik akik "onnan" visszajöttek, hogy fényt láttak, megnyugtatót, békét hozót. Most már hiszek nekik. A képed által. Egyszerre felkavaró és nyugalmat sugárzó. Nekem.

61
Értékelem!

Zsolt, miközben leveleztem Mariannal megmutattam Neki mi az amin épp dolgozom.

55
Értékelem!

még mindig jó? nem értem.

54
Értékelem!

Feri, többször is eszembe jutott, hogy hová tűnhettél, az indiánarcú hippikabátos srác a retrobuliról.. lám itt vagy és mennyire mélyérzelmű képpel jöttél ma, szóhoz sem jutok...!!! Gratulálok, ez a kép a lelkembe költözött...

67
Értékelem!

Új hozzászólás