Az Erik Satie lemez szinte tudatmódosító hatású szerintem. Ez a kép az első hallgatás közben készült. Kimegyek az iroda konyhájába és ez a látvány fogad. Nekem tökéletesen visszaadja ürességével és azzal a néhány finom tónuskülönbségű tárgyával a szórt fényben a zene tiszta fukarul mért és gondosan választott hangjait ami megszólal a zongorán. Felkerül a korong, leér a tű a barázdák közé és feldúsul az oxigén a levegőben. Minden igazibb. Komolyan.
Szia! A hétfői adáshoz lopnám a képet ajánlónak. :)
Örömmel adom.