Menekülés

Az, hogy az Ági képe hétfő délután, avagy kedd, vagy szerda, vagy csütörtök, vagy péntek, vagy szombat, vagy vasárnap és sorolhatnánk újra és újra ezt a verklit, ilyen értelemben azt mondom, hogy nem lényeges. Én el tudom fogadni a döntést azért, mert a kép önmagában egy nagyon erőteljes tájkép. A ritmikájával, a fénytani jelenségeivel, avval, hogy egy panno-szerű megfigyelés és mint tájkép egy nagyon jó műhelymunka, egy nagyon jó stúdium. Talán azt lehet mondani, hogy igen, majdan hogyha ezek az ujjgyakorlatok úgymond az Ági részéről befejeződnek, akkor lehet rajta csavarni, ahogyan az emberi történeteket, a Bartos Ágnes történeteket behozni ebbe a képi világba. Előtér, középtér, háttér. De úgy gondolom, hogy erre még nincs itt az idő. Biztos, hogy ezek a leckék fognak ismétlődni és fogja ismételni az Ágnes. Én ezt egy nagyon szép tájképnek tartom és ennek is kell örülnünk, hogy ilyen klasszikus képek készülnek. A három disznó megvan és várom az Ági további képeit. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

Latom, latom, csak keveslem...:)
Bar ez lehet, h rolam tobbet mond, mint a keprol...

Pontosan ott van a felhőrepesztő napsugár: nézd csak meg baloldalt. Nekem az egész hetemet ez jellemzi... legalábbis a mostanit...

Hianyolom magat a menekulest...az iranyat...az okat...vagy legalabb meg egy kis felho-repeszto napsugarat.
Habar az en hetfomet jol jellemzi. Ures es borus... ;)

Új hozzászólás