Mérleg

A mérleg - gondolkoztam ezen sokat - nyilvánvalóan a beszűrődő fény megvilágította ablakkereszt motívumra értendő. Nem volt egyértelmű nekem, de aztán rájöttem, hogy az a mérleg, és a mérleg nyelve ugye, amely tulajdonképpen például a mérlegeknél egyfajta számadást, számvételt jelent. Ez a kép elsősorban azért nagyon fontos, mert egy ilyen számadás zajlik itt. Ha nem a cím alapján indulunk el, hanem azt mondjuk, hogy megkerestük kódnak ezt a számadás szót, akkor elérkezhetünk adott esetben egy konyha spejzába, vagy egy olyan raktárba, ahol az élet különböző elhasznált, használt, vagy még használandó, vagy felhasználásra váró tárgyait látjuk. A savanyú uborka üveget, a savanyú uborkás üveget, a kétszer lefőzött birsalmát 1973-ból, a szódásüveget, aminek a patronjai ugyan most nem beválthatók, de biztos, hogy még lesz és akkor a patronnal a szifonnal majd átalakítjuk - még jó lesz az még - című polcokat láthatunk. És ezeken a polcokon sokszor elteszi az ember mindazokat a különböző életében fontos tárgyi motívumokat, amelyre mindig azt mondja – majd jó lesz az még – aztán egy idő múlva, amikor vagy más bejön ebbe az élettérbe, vagy ő maga visszatekint erre, azt mondja, hogy hova az Úristenbe gyűjtöttem össze ezt a sok kacatot? Valahol ezek a fajta történések katonás rendben vannak, és van ahol kaotikus művészi rendetlenségben. Ha itt az árnyék motívumokat nézzük, akkor tulajdonképpen valamilyenmódon mégiscsak egyfajta katonás rendezettséget is látunk, és ha jobbról balra indítjuk el ezt a sorjázást, föltűnik a jobboldali szélső részen valami egészen meghatározhatatlan, fura, talán üveg lehet, de nem tudjuk megmondani, hogy mi. Aztán mellette két akár Star Tonic-os formájú üveg árnyékforma, azt csak zárójelben mondom, hogy természetesen én tudom hogy a két Coca-Colás fém üveg, amit a nyáron elkészítettünk a Szigetre, de formájában mindenesetre két hasonló árnyékforma. Mellette egy következő hasonló üveg amit én tudom, mert én tettem rá, a Mikulásnak a sapkája van, de mindenesetre egy összetett forma. Azután következnek keret árnyékok és egy furcsa emberi fej, ami szintén erre a polcra, mint egy lehúzható maszk, vagy mint egy télen használt sapka, ugyanerre a polcra be van rakva, ahol utána varázsgömbök, gyógyszeres méreggel teli fiolák, és különböző boszorkány szerszámok sorjáznak. Ezt látjuk a kép alsó felén. Én ezt egy nagyon jó, nagyon jó döntésnek tartom, hogy az árnyékokkal elkezdett az alkotó foglalkozni. Azt sejtem, hogy tulajdonképpen egy lépcső elején vagyunk most, ahol megtalált valamit az előtér, középtér, háttér kategóriájában, megtalált valamit, amivel most kezdett el foglalkozni. Annyit megjegyeznék a képre, hogy miközben megvan a három disznó, nem véletlenül mondtam az előtér, középtér, háttér kategóriát, mert a háttérrel nagyon izgalmasan variációkat rakhat majd föl a későbbiekben és remélem, hogy ezt a sorozatot nem hagyja abba. Miközben az előtérrel, evvel az egészen közeli makro vagy mikro előtérrel nem foglalkozik jelen pillanatban a kép. Abban az esetben fog a dialektikája nagyon jól működni ennek az egész árnyvetítési mesetörténetnek, hogyha az előtérben valami, picike is lehet ez, megjelenik. Abban a pillanatban rögtön egy dinamikát kap a kép, de így is megvan a három disznó. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

Nemrég volt szó a sokféle asszociációs lehetőségről, és akkor sem értettem, hogy miért baj az, ha egy képet nézve az ember sokfelé indulhat ("gazdag az asszociációs hálója" ahogy egy hozzáértő hölgytől hallottam rádión). Igen, a cím olvasása nélkül is megjelenik formákban a klasszikus kétkarú piaci mérleg a Marton-ház előszobájából, vagy ha akarom a modernebb változata a kép alsó részén.
Ám engem jobban foglalkoztat a képen az a mérleg, ami abban a tükröződő fejben van és kivetül a formákra. Beszéljünk akár arról, hogy jobbra vékonyabb üvegcsék, balra teltebbek, a fej pedig nem csak hogy az utóbbiak felé fordul, de még egy fal is megjelenik az előbbiek felé, vagy beszéljünk az irányított gondolatokról, hogy "rendet rakok, mindent a helyére ezen a polcon, azokat a könnyed érzéseket már elpakoltam egy dobozba, most megküzdök ezekkel a nehezebbekkel, csak szépen sorban, van hely is meg összegyűlt elpakolni való is bőven".

A hosszúkás, kecses formákat hátrahagyva a mérleg "nyelve" a testesebb, gömbölyded formák fele billen...
Három malac.

Mivel ezt a képet látom,így egyben, nem nagyítok bele és nekem akkor is hiányzik :P
Formailag lehet, hogy hangsúlyosabbnak tűnik a Mérleg a tetejével. Mivel én három másodperc után már a belső számvetést láton benne, a felső világos csík aljánál vágva egy filmszerű, akár vonat ablakra utaló utazás kezdődik a múltból a jövő felé tekintve, vagy fordítva még a múlton merengve, de már egy döntés után előre haladva. számomra ezt mondja a kép...

Ezen a képen (meg a többi ma készült képen is) egy dolog biztos: éles. Az csap be, hogy az árnyékok maguk nem élesek, mert az üvegablakok triplázzák az árnyékokat, de eredeti méretben ha belenagyítasz, a falon a vakolat hajszálrepedéseit is látni. Ha levágom fenn, nem mérleg és nekem unalmas lenne.

Szia Zs! Az ötlet, a gondolat, a formák, fény-árny arány tetszik, de felső világos csíkot levágnám és nekem hiányzik az élesség is. :)

Új hozzászólás