Itt kevés információt kap az idegen látogató, mert nem tudja, mi az a meso-tűz, ki az a Mesó, hol vagyunk, mi történt. A Mesó az a szemüveges ember, aki a képen látszik, a tűz pedig a kertjükben volt, a Művészetek Völgyében. A Mesó felesége van a hárrétben és mosolyog, ők a Petőfi utcában laknak, ez a Juhászék kertjében van, de ez egyik se derül ki. Ez nem baj, csak a többieknek elmondtam, én se voltam ott. Ez egy éjszakai felvétel, amit vakuval készítettél, és ez látszik is, ez egy emlék kép, de a szűk kompozíció miatt a hangulatból keveset látunk. (szőke)
értékelés:
Nem is tudtam, hogy ismered Undi Zolit. S akkor ha lehet írom...
A kép a témájában egy kicsit elgondolkodtató. Valahogy azt érzem, hogy egy olyan pillanatot látunk, amikor csak a főhős nem érti a vicc poénját, mi több elcsodálkozik, hogy ez egyáltalán poén. Pedig aztán a szemében és a halántékánál ott csillog az értelem, és az érteni akarás. A képbe be akarunk tekinteni, úgy érezzük, valami ott hátul történt, a sötétségben, ahol felénk mosolyog Balázsi Andor,... cinkosan adja tudtunra, hogy igen így van, Te is jól látod.
A képet a világos és sötét színek arányosan ketté osztják, a ritmust egy kicsit a tér hátsó feléhez igazitják, a távolról ránk mosolygó alakok, és az arányos színharmóniát az átlós elrendezésben egy kicsit dekomponálja a csodálkozó alak feje.
Ha pontoznom kellene egytől ötig, akkor 2,5 pontot adnék rá.
Köszönöm: Nagy Viktor
Viktor tetszik ez az új személyiségfragmentumod...igen jól szórakozok... ciki de kijazaundizolimegazabalázsiandor?...egyébbként ez egynehéznap éjszkája drgdn ahol is mi már a lét elviselhető kőnnyűségének biztos tudatában ringatózunk itten