A makrófelvétel valamilyen gyűrűszerű furcsa üregben egy darázsfészket mutat, talán mintha ez egy csapda lehet, amiben ezek az élőlények elpusztultak, a szélén ha ezt a befelé húzó spirált nézem, és a közepén ezeket az elpusztult állatokat, ezeket a furcsa, sötét, amorf formákat. Ha újra ránézek, akkor a darazsak otthona, ezek a kis hatszögek is ott van a csapdában ahol a halott darazsakat látunk, és ha a köldök leckére gondolok, ami hát az élet kezdetét is jelenti, a köldökzsinórt, azt a kapaszkodót, azt az égi zsinórt, amin ide a földi dolgok közé leereszkedünk, akkor a köldök itt egy elég fontos szimbolikus motívummá válik, amelyben az élet kezdetéről, irányáról is gondolkozhat az ember. A makró használata miatt eléggé határozottan irányít minket a fényképezőgép rendszere arra, hogy ezt a halott közeget, ezt a kutat, vagy gödröt, ami halott állatokkal van tele, ezt nézzük és kapcsoljuk össze a köldökből eddig következtetett életkezdettel. Tehát én azt mondanám, hogy ennek a képnek eléggé összetett az üzenete, és nem vagyok biztos benne, hogy pozitív, hanem inkább mélyen elgondolkodtató, hogy ami az élet kezdetét jelentené, és ezt a cím is erősíti, a méz, az édesség, az élet íze, az itt igazából az érzelmek vagy érzékiség is akár, az valahol egy létállapotban akár csapdaként is jelen lehet. Tehát ezt a témakört, ezt az összetett üzenetet eléggé érdekesen próbálja ezekkel a látszólag jelentéktelen és furcsa makrófelvételekkel érzékeltetni, létrehozni. Mert amúgy valószínűleg egy nyaralóban egészen szokásos, kis repülő lények csapdáját látjuk itt. Három disznó, köszönjük szépen, és Bara várjuk tőled a további képeket. (szőke)
értékelés: