Valószínű nem ez volt a cél, de ez egy szomorú kép lett. Talán nem is az a jó szó, hogy szomorú, hanem van egy ilyen fád hangulata, egy ilyen kicsit befelé forduló ügy. Azzal is, hogy nem ábrázoljuk a szereplőket, és ezzel a bordós-szürkés világgal is. Nincs ezzel baj, nem azért mondtam ezt, mert ez hiba. A kompozícióval viszont van problémám. A kép felső részén olyan dolgok is bekapcsolódnak, amik már nem jó formai ritmusok. Ott a könyök felett újból elindul valami, nézd meg, ott ilyen kis háromszögek, meg kis pilinckázások vannak. Nyilván egy esküvői helyzet nem biztos arra, hogy az ember a kreatív hobbiját kiélje, és a szereplők nem biztos, hogy ebben olyan nagyon türelmes partnerek lennének, mert ők teljesen érthető módon a saját sztorijukkal vannak elfoglalva, de talán annyi még történhetett volna, hogy azt mondod nekik, hogy egy picit mozduljanak el balra, és akkor ez az egész kevésbé van takarásban, mert most a férfi szereplő a tortától szinte alig látszik. Ha a női szereplő kimegy oldalra, és akkor nem kapcsolódik be az a bordós háttér, vagy legalábbis nem ennyire, talán egy ujjnyit mozgatnék, amennyi a fátyolig kell, és akkor a férfi szereplő is jobban hangsúlyt kap. A gondolatiság megint az, ami nagyon érdekes. Azt gondolom, hogy teljesen jó az az irány, amin jársz, mert használod az eszed, és az egy dolog, de mindezt megpróbálod képi nyelvre lefordítani, és szerintem ez a legfontosabb. A többi idővel majd fogni fog, ha kellő időt szentelsz a fotográfiának, akkor a többi rutinná fog válni, hogy hogyan világítasz, mit hova helyezel, ez csak idő kérdése, hogy menjen. Nagyon biztatlak, hogy add meg magadnak a kellő időt ezzel foglalkozni. (hegyi)
értékelés: