Mirror of the soul

Mirror of the soul

Lehet, hogy kicsit sablonos, hogy a szememről készített képet töltöm fel, de tényleg egyet értek azzal, hogy a szem mindent elárul...

Nagyon különös színű szemed van, ahogy én látom. Ha ebben nincs semmi trükk, akkor ez egészen elképesztő. Azt hiszem ezzel a tekintettel tudsz varázsolni. Érdekes, hogy miért nézel ennyire felfelé. Nem ránk nézel, hanem fölénk. Ez azért furcsa, mert ilyet akkor csinál az ember, amikor valaki a személyes terébe annyira belemászik, hogy nem tud ellene mit tenni, mert esetleg tiszteli, szereti, de nem esik neki jól az, hogy olyan közel van, és menekülni már máshogy nem tud, ezért nem rá néz, hanem fölé, mellé, keresi a kiutat. Ezt az élményt hozza nekem ez. Jó első leckemegoldás. (hegyi)
értékelés:    

Hozzászólások

Köszönöm a hozzászólásokat! :) Lehet, hogy a "mindent" szóval túloztam, mert valóban hobbiról nem árulkodik a szem, de én, ha valaki szemébe nézek, sok mindent leszűrök.

Egy picit vitázom... :) Szerintem a szem nem árul el mindent. A szállóige(?) szerint a lélek tükre. Arról sokmindent elmondhat, és egyéniségünk egyes jegyeit is felfedezni vélik belőle úgy tudom egyes tudósok - de mindig csak utólag, sosem olvastam olyan kutatásról, hogy előe megmondták egy ismeretlen ember szeméből hogy ki ő mi ő, miben hisz, mit szeret, hol él, miért él... szóval semmi fontosat...
Az számomra inkább mesél, hogy kifestetted a szempilládat. Hogy felfele nézel (alulról fotóztad). Hogy bőröd milyen fiatalos,vagy hogy szemedben mi tükröződik. De (nem csak itt, mások esetében is, mert sok szemfotó van itt is, hála a közhelynek) szóval de az íriszedből, a pupilládból, és a szemed fehérjéből a viszonyrendszereken kívül én semmit nem tudok kiolvasni... Ha csak az íriszedet látnám azt sem tudnám megmondani, hogy fiú vagy vagy lány... Sőt, vannak olyan állatok, amelyek írisze nagyon emberszerű.
Persze fel lehet fogni úgy is, hogy nem tudok olvasni ezeből a jegyekből, az én hibám. De az emberek többsége erre képtelen.
Tehát a viszonylagosság talán az, ami igazából mesél ebben a (szerintem) félreértett szállóigében, szólásban (vagy mi a szösz ez a szem a lélek tükre...) Mindez persze nincs különösebb összefüggésben a fotóddal, mint hogy csak annak és a megjegyzésed apropóján írtam le, ugyanúgy bármely más hasonló fotóhoz is megtehettem volna. Remélem, nem neheztelsz érte, hogy éppen itt folyt ki :))

A privát véleményem a félszemű fotókról, hogy igen viccesek így. A szem páros szerv. Egymagában félvilág, félszem, és ha megnézzük, tényleg valami furcsa is van így a magányosságában. Ha a szempárod egyszerre fotózod, az az emberről kezd mesélni nekem, és különös módon akkor a szembenézés működik, nem a szem körüli részletek lesznek a fontosak. Nem tudom egyébként, miért lett ez divatos, de most ez van, oké, ilyen kort élünk :))

Ha lehet egy kívánságom is még :) én szeretném, ha készülne egyszer egy olyan igazán "szemezős" fotó is Veled illetve közeli a szemeidről, amely talán érzékeltetné számodra is, hogy mennyivel több mindent tükröz az a lélekről, ha a kettő adta egy egész jelenik meg... :)

Lehet, hogy kicsit sablonos lesz a válaszom.

Egyrészt tényleg szép szemed van, nagyon szép színátmenetekkel. Bajban lehetsz amikor a szemed színét kérdezik. :D
Másrészt érdekes, ahogy a szemed ablak számodra a külvilág felé, és benne egy másik ablak tükröződik, másik külvilág felé nyitva. Ez egy nyitott, figyelémes, szemlélődő alkatú emberről mesél a számomra.

Új hozzászólás