Rendezői változat, premier előtti vetítés!

Hozzászólások

33
Értékelem!

Árpi!

Ezt a filmet választottam a Bakugrás lólépésben című adásomhoz, ami április 17-én, 21:00 órakor lesz hallható. :)

Hogy miért választottam?
Valamiért engem ez egy detektív film részeltére emlékeztet. Gondolkodásra késztet. Rejtélyek tömkelege, amint írtam is lejjebb, az előbbi kommentjeimben. Persze itt lehet, hogy nem ez volt a szándékod, mert sajna arra nem sikerült ugye rájönnöm, de azért pont jó, mert megmozgatja az ember agyát. Legalábbis az enyémet. Ezért szeretem a nyomozós filmeket is. Ezért gondoltam, hogy illusztrációnak pont megfelel ehhez a műsorhoz. Remélem aki megnézte ezt a filmet, majd meghallgatja az adásom, és viszont.

32
Értékelem!

Nekem még mindig tetszik ami összejött mint amatőr film! :) Azért itt összeállt minimum 4 ember, dolgozott a projekten, szívét-lelkét beletette, mert szeretnek játszani. Erre írtam, hogy az erőfeszítések látszódnak, de a vásznon nem (azaz nem látom erőltetettnek a dolgot!) Csak a sztori, a poén, az ok...

Árpi, ha jól értem, azt szeretted volna leforgatni, vagy mondani a filmmel, hogy a gondok megoldódnak maguktól, és/vagy túl sokat problémázunk. Ehhez szerintem ez az idő kevés ebben a sztoriban, mert meg sem értheti egy külsős ember a problémákat, hogy azok most problémák, vagy játék, vagy csapda, vagy mi... Hogy valaki küld egy SMS-t, hogy egy ugrás... hát... sztem nem meggyőző. Az imbolygó kamera a tetőn persze erre jó eszköz lehet, azt hiszem... de valaminek hullania kellett volna, kis képi dráma kellett volna, hogy komolyan vegye az ember... (egy pohár eltörése is elég erre) hogy komolyan vegyem a veszélyeztetettséget. És a váltással... nem megoldódott, hanem nem is volt probléma, erről győz meg - én ezt hiszem, és ezért nem értettem én sem, meg talán mások.

De ismét zárom ahogy kezdtem :) Szerintem ez egy tök jó játék, és én nagyra tartom, hogy megcsináltátok, és hogy csináljátok! :) Én örülök, hogy kreatív, tevékeny társaságban lehetek köztetek! :)) Úgyhogy minden jót a továbbiakhoz is!

44
Értékelem!

Hű,én ehhez nagyon paraszt vagyok.Amit én láttam ,van egy nyomorult csicska pár gagyi mobillal,amit biztos valami családi előfizetésben vettek.A béna pasi a vacak telóját nyomkodja,az asszony hazajön.Valami egyhetes céges továbbképzésről,vagy csak messze talál munkát.A borzasfejű meg munkanélküli otthon ül.Van még egy menő csávó f'sza mobillal ,kockaorrú cipővel biztos az a főnök,oszt intézkedik össze-vissza.

45
Értékelem!

Árpi figyi:
Az orvos meditációs tréninget alkalmazva "hipnotizálja" a lányt, majd eszébe jut, hogy nem fejezte be a soudokut, és ha most befejezné az a lánynak úgy is mindegy lenne, tehát elindul. Mikor megérkezik az asztalhoz észreveszi, hogy két ugyanolyan telefon van ott. Természetesen ha a képernyő ki van kapcsolva elég nehéz megkülönböztetni két hasonló telefont, ezért találomra felkapja az egyiket, amire sms érkezett.

Itt az a baj, ami a fotóknál is szokott, hogy ezt leírva oké, de ez nincs a filmben. Ráadásul mivel az SMS érkezése konkrét, ezért itt ez a sudokus flegmaság nem jön ki. ÉS ez hiányzik.

hogy ugyan olyan a telefonjuk, amire a doki nem reagálhat,

De. "Ó, tényleg, nem is láttam." miért ne?

elkezdi a "szokásos" megnyugtató beszélgetést.

Na, ez sem kerek, mert itt inkább az jön le, hogy a doki régi páciense, és egy már elkezdett beszélgetést folytatnak épp tovább.

Kiadták a felgyülemlett feszkót, a pszichológus elvégezte a dolgát, és folytathatja ugyanott, ahol abbahagyta.

Ez se kerek, mert nincs feszkókiadás. Van egy cicababa, aki valami kapcsolati problémáért megy, és relaxál, nincs visszajelzés. Van egy a tetőn, aki ugrana, de nem ugrik, majd értelmezhetetlenül kezd lazázni a dokival. És van egy doki, aki nem elég karakteres abban, hogy ő "A" pszichológus.

Értem én, hogy nem akarsz nagyon erős jellemábrázolást. Ugyanakkor szembe mégy azzal, hogy ez csak akkor lenne lehetséges, mármint hogy ne legyen erős az ábrázolás, hétköznapiak legyenek a figurák, ha nem 6 perc lenne rá, hogy karaktert mutass, sztorit mesélj és konklúziót vonass le a néződdel. 6 perchez bizony karakteresebb elrajzoltabb játék kell.

31
Értékelem!

Oké, fellebentem : )

Lényegében semmi nem fog változni. A hangokon még dolgozunk kicsit, fényelgetünk, meg itt-ott kicsit változtatunk a vágásokon, szóval végül is a végleges változatot láttátok.

A történet a következő: Egy férfi mászkál a háztetőn, és hív valakit idegesen. egy férfi játszik valamit a telefonján, miközben csöngetnek. Ajtót nyit egy lánynak, akiről nem tudjuk kicsoda, de hamarosan kiderül(?), hogy egy szakítás miatt érkezett a férfihoz valami terápiára. A pontos viszonyuk (remélem) tisztázatlan. (Itt az volt a célom, hogy a néző azt higgye, hogy a lány a tetőn lévő férfi miatt ment a dokihoz.) Mindeközben a férfi a tetőn csak néz lefelé a mélybe, majd elkezd sms-t írni. Az orvos meditációs tréninget alkalmazva "hipnotizálja" a lányt, majd eszébe jut, hogy nem fejezte be a soudokut, és ha most befejezné az a lánynak úgy is mindegy lenne, tehát elindul. Mikor megérkezik az asztalhoz észreveszi, hogy két ugyanolyan telefon van ott. Természetesen ha a képernyő ki van kapcsolva elég nehéz megkülönböztetni két hasonló telefont, ezért találomra felkapja az egyiket, amire sms érkezett. Reméltem, hogy itt a néző azt gondolja, hogy a lány kapta az sms-t. A férfi megkapja a választ. Itt úgy gondoltam, hogy az élesebb szemű néző megért mindent, a kevésbé éles szemű pedig azt gondolja (a lakásban lévő férfi és nő tisztázatlan viszonya miatt (előtte nem akartam félrevezetni a nézőt, mert nem akartam becsapni ilyen eszközökkel)), hogy a doki valamit konspirál. Vége a terápiának, a lány feláll, és észreveszi, hogy ugyan olyan a telefonjuk, amire a doki nem reagálhat, mert a lány rájöhetne, hogy ő a meditáció alatt nem rá figyelt, tehát ennyiben maradnak. Mikor a doki kikísérte a nőt (aki Nóra, csak az elején még rossz a hang : ), telefonál, és...
...a tetőn lévő férfinél csöng a telefon (arra számítottam, hogy itt már mindenki érteni fogja, hogy be lett csapva, és elkezdi értékelni a szereplőket úgy, ahogy én szerettem volna (a doku egy doki, a lány egy páciens, aki egy teljesen hétköznapi problémával kezelésre ment a dokihoz). A férfi elmondja a baját a dokinak, aki meghallgatja, majd elkezdi a "szokásos" megnyugtató beszélgetést. Kis időugrással már időpontot egyeztetnek. A tetőn lévő férfi is lejátszotta a játszmáját (mint a kezelésen részt vevő lány), és minden halad tovább. Kiadták a felgyülemlett feszkót, a pszichológus elvégezte a dolgát, és folytathatja ugyanott, ahol abbahagyta. A film arról szól, hogy nem történik semmi, mert szeritnem rengeteg dologból csinálunk problémát, felfújjuk, és aztán úgy oldódik meg, mintha nem is foglalkoztunk volna vele. Szóval a film lényege, a nada : ) A másik két rész is erről fog szólni, és az lesz az egész címe, hogy: Játszma

Regélhetnék még itt, hogy mi miért van benne, miért olyanok a telefonok, miért a Svejk van a dokinál, meg miért olyanok a színek amilyenek, de ennek végképp semmi értelme nem lenne, ha a történetet sem tudtam jól elmesélni.

Sztoribord nem volt, de a technikai forgatókönyvből egy snitt sem maradt ki, pontosan az lett leforgatva (kis kompromisszumokkal), amit akartam és előre leírtam.

Nem szerettem volna elmesélni, mert úgy gondolom, ha valamit meg kell magyarázni az már régen rossz, de már tartottam lincseléstől... : )

Mondom, igyekszem, hogy érthetőbben fogalmazzak, és ezért nem lehet szemrehányást tenni, ha nem sikerült, ugyanakkor minden konkrét vélemény, észrevétel hasznos lehet.

Szóval még egyszer köszönök mindenkinek mindent, amit leírt.

37
Értékelem!

Árpi, most azért kb már tartunk ott, hogy fellebbentsd a függönyt, hogy mire ment ki a fuvar.

36
Értékelem!

A túlagyalás alatt azt értem, hogy néha elveszünk a részletekben. Pl. készítettem egy videókat, amire sokan mondták hogy jó, de senki nem tudta elmondani miről szól. Aztán megmutattam a cégnél ahol dolgoztam a titkárnőnek, és megértette mind. Nem azért szerettük, mert nagyon mély mondatai vannak, meg nem is a hatalmas műveltsége miatt, hanem mert mindenkivel kedves volt, és ellentétben sok emberrel nem bonyolította, hanem egyszerűsítette a dolgokat, és így tudta megkapni mindazt amit adni akartam.

De ezt majd a legközelebbi találkozó alatt jól kibeszélhetjük akárkivel, mert egy ideje sokat gondolkodom ilyeneken.

48
Értékelem!

Hát én nem értettem a filmet és mint film annyira nem is tetszett. Nem hogy nem voltak meg a fonalak, de azt sem tudom melyik és hogy van-e benne egyáltalában.

Aureliano jól megfogalmazta. Csak én fennakadtam azon, hogy elindulnak dolgok amik nem azok amiknek látszanak.
Persze ennek ellenére mint elgondolkodtató "dolog" azért tetszett. Megmozgatta az agyam.

A film műfajával kapcsolatban meg semmi ötletem sincs :)

39
Értékelem!

Vagy - és ennek sem nulla az esélye - megmutat nekünk egy filmet, mint rendezői verzió - amivel a gonzo filmkészítést alapozza meg azáltal, hogy baromira semmiről se szól, mivel össze-vissza rakosgatta dadaista módon a snitteket. De majd jön az új verzió, és kiderül az igazság.

42
Értékelem!

Hogyne, kimaradt a felnőttfilm például. Lehet, hogy Árpi feltalálja az olyan felnőttfilmet, ami nem a szex-, hanem az kombinatorikai-központunkat támadja.

46
Értékelem!

Árpi, egyrészt neked kéne Zoli kérdésére válaszolnod, hiszen te tudod, mit akartál mondani a filmmel, mi a sztori. Másrészt ha se ez se az nem akar lenni a filmes irányod, se műfaji, se művész, se közönség, akkor marad az antifilm, amiben se történet, se esztétika, se doku - csak van. Vagy kihagytam valami irányt, ami még lehet fentieken kívül?

32
Értékelem!
49
Értékelem!

Azért az is segíthet ám, ha a túlagyalásokra rámutattok, mert tanulni nem csak az alkotó tanulhat belőle, hanem esetleg a magamfajta mezei néző, kommentelő is. :)

45
Értékelem!

Árpikám, abban tökéletesen igazad van, hogy van itt a kommentben túlagyalás nem kevés. Mert szeretnek téged és akarják érteni. De azt lássuk be, hogy ez egy olyan film, aminek a sztoribordjának jó pár lapját elfújta a szél.

Az meg, hogy művészfilmet vagy műfaji filmet akarsz-e, és hogy eldöntötted, egyiket se, felvet egy kérdést, mégpedig azt, hogy ha egyiket se, akkor mit is akarsz? Antifilmet?

31
Értékelem!

Köszönöm mindenkinek a véleményeket, hozzászólásokat. Azt hiszem sok hasznos információt kaptunk, amit megpróbálunk hasznosítani. Azt hiszem néhányan túlagyaltátok a történetet, vagy nem értettétek meg, szóval még van mit tanulnom. Hogy művészfilmet, vagy műfaji filmet akarok akarok-e csinálni azt már eldöntöttem: egyiket sem. Szóval aki ezt, vagy azt vár nehéz lesz megfognom, de rajta vagyok a dolgon : )

37
Értékelem!

No, megnéztem újra. Egyrészt technikailag a hanggal lesz mit molyolni még, de az talán javítható, az utószinkronnal is megoldhatók a bakik (kedd vagy szerda), a kamerás viszont sajnos nem áll a helyzet magaslatán. Vagy szubjektívben vagyunk, és akkor lekövetheti a szereplőket, vagy álljon statívon, próbálja le, ki mennyit mozog és mekkora a képkapuja, de belsőben, amikor az asztal körül zajlik a cselekmény, nagyon zavaró, hogy ide-oda svenkel, mert indokolatlan és csak arra jó, hogy bizonytalanná tegyen egy amúgy mozgással jól bejárt szitut.

A vágás nekem elég pontatlan, ugyanaz a baj vele, mint a kamerával. Vagy feszesre vágok, hogy pörgessem a cselekményt, bang bang bang - vagy úszunk, lazán, mint egy hintában. De a kettő között csak a bizonytalanság nő. Sorrendben is vannak problémák a pszichiáter és a fickó párbeszédében.

Ami a sztorit illeti, kb összeállt, adva van egy pszichiáter, aki kezel egy nőt, valószínűleg a pasijával szakított, és valószínű ez a pasi Gábor - szó sincs telefoncseréről, ez csak figyelemelterelés. Ami miatt ez nem jön át, hogy a drámából, hogy ugrik vagy sem Gábor, egy pillanat alatt váltunk arra, hogy nyafog, hogy a hétvége nem jó neki, mert a haverokkal megy szórakozni. Bosszantó, mert ez nem az a hiba, ami vicces vagy ami azt magyarázná, hogy a fickó csak nyafog, ehhez nincs lejátszva a dolog az elején.

Szóval összefoglalva, öröm, hogy film, szuper, hogy végre javult a fényelés, a vágással lehet még segíteni a dolgon, ha van még forgatott anyag, egyensúlyon is lehet javítani, a kamerás nem volt erős, a sztoriban Árpi javult, de még mindig az a bajom, hogy nem tudja, mit akar: művészfilmet, szórakoztatót, geget, tehát ahhoz, hogy művészi legyen, nekem ez bátortalan, ahhoz, hogy vicces legyen, ziccereket kihagytál. Mintha szigorúbb lennél a stábbal, és ez jó, de mintha magaddal nem lennél elég szigorú.

35
Értékelem!

Mint tegnap este említettem jó sok szálon lehet a történetet felfejteni, és az agyturkász szerepköre elég komplex. Miért is?

Sokszor pillanatnyi helyes értelmezéseken múlik ugyanis, hogy a pasi jellemét minek értékeljük. Ezekre a pillanatokra csak villanásnyi időnk marad, és ez elsőre nem feltétlen sikerül az embernek. Ezeket lehet érdemesebb lenne egy egész kicsit kivárósabbra hagyni, hogy a lassabb felfogású nézők is elbizonytalanodhassanak. :D

Így aztán ahány néző, annyiféle értelmezése lesz a filmnek attól függően h ezeken a gondolati váltópontokon éppen melyik irányba siklik keresztül. Nem feltétlen megy jófelé, de ez nem is feltétlen probléma azt hiszem. Ha ez nem lenne cél, akkor érdemesebb hangsúlyozni a váltókat, hogy a felismerés erősebb és biztosabb legyen.

Ráirányítódik ugyanis a figyelem arra, hogy nüansznyi pillanatokon is múlnak sorsok és életetek, de leginkább hogy nem minden az aminek látszik. Agyturkászunk ugyan név nélküli, de folyamatosan jellemfejlődik, közömbösből szimpatikussá, már-már hőssé válik, hogy aztán végül a mélybe hulljon.

Amikor a turkász beteszi a zenét és feláll, először azt hittem rezignáltan előkapja a telefont és tovább játszik. :) Persze adta volna magát az ötlet, és hogy nem ez történt az segítette a nézőt a pasit emelkedő pályára lökni...

Aztán ott az egyik lehetséges csattanó, hogy a Gábor a végén nem úgy beszél az agyturkásszal, mint aki ugrani készül, mint aki paciens -- hanem mint egy üzleti partner, aki elcsábítja, érzelmileg kikészíti, szállítja a betegeket a dokinak. Nórán egy pillanatra át is fut valami kósza sejtés, amikor meghökken a telefon felvételénél, ami nem csak a eszközök hasonlóságnak szól. Nyilván a doki telefonjában is benne van Gábor mint Gábor, és a sajátjáról ír neki, és el sem cserélődik, mert a játék ugyanaz a végén. És a játék megy tovább.

Ez az értelmezés arra az AntalImrés villámtréfára hajaz, amikor a faszi sorra töri a kocsik ablakait, és teszi ki a kis cetlijét a telefonszámmal, hogy szélvédőjavítás itt és itt... Csak ez az Árpi féle filmbeli piacteremtés rémisztő és morbid -- akárcsak ez a mai abszurd világ... Brrrr.

36
Értékelem!

Köszönöm Aureliano. Mint mindíg: hoztad a formád : )

41
Értékelem!

Szia Árpi!

Végignéztem én is. Szerintem csináltál már jobb minőségű filmet is, a hang tényleg nem a legjobb (mintha én csináltam volna). Ugyanakkor a színészek talán hitelesebbek a szokásosnál, ez határozott javulás. Az is tetszik, hogy mindenkit megvezettél (lehet, akaratodon kívül, de szerintem inkább belül). Számomra ez egy optikai csalódás, amit létrehoztál, mint amikor kirajzolódik egy vonal a hiányokból, vagy szürkeség látszik a rácsozatban ott, ahol amúgy nincsen. Mintha filmet csináltál volna. Amikor manapság valaki leül mozgóképet nézni, akkor filmet vár, alapvetően kétféle attitűddel kétféle filmet: vagy zsánerfilmet, vagy művészfilmet. Az elsőnek vannak szabályai, krimiben van gyilkosság és nyomozás meg logika, thrillerben izgalom, romantikus filmben szerelem, drámában érzelmek és történet. Művészfilmben meg a leborulás az alkotói nagyság előtt. Amikor az ember belehelyezkedik valamelyikbe, kényelmesen hátradől és nekilát a fogyasztásnak. Vagy művészfilm esetében a mondanivaló hámozásának. Itt egyik sem történik meg, és ez maga a történés. A telefonok szerepe szerintem nem a történetben van, hanem a nézők megzavarásában. Hogy azt higgyék, kezdik érteni, hogy kombináljanak (ja, most összecserélik, ja nem is, a pszichológus manipulálja a szerelmeseket, ja akkor ez egy dráma, ja nem is, mert nem is a nőt hívták, de akkor miért akart leugrani, ja nem is akart, csak a pszichológus kellett neki, hogy felvegye, drámázhasson kicsit wellness előtt stb.). Tehát a néző egyik megfejtésből a másikba esik, mindegyikben elindul valamerre, a megszokott módon, de aztán megint el kell kanyarodni. Ravaszul még azt is megoldja Árpi, hogy egy pillanatra művészfilmnek tűnjön, ehhez ugye kell mondanivaló és irónia (ott a Svejk, vajon minek), kell hangulati manipuláció (amiről korábban beszéltünk Árpival, hogy zenét rakni filmbe az csalás, mert az magától kelti azt a érzelmi hatást, amit filmes eszközökkel kellene amúgy elérni, itt mégis be lett csempészve, mintha a cselekménynek volna beépített része, mint ahogy egy Woody Allen filmben: felkíséri a szerelmét a hotelszobába, leülnek az ágyra, lágy hárfazene szól, majd felpattan és kirángat egy hárfázó embert a szekrényből és kirugdossa), kell erőltetett mondanivaló vagy legalább valami megfoghatón túli tudás, ezotéria, miazmás, és mikor beleéljük magunkat ebbe a vonalba, akkor megint elkezdődik a kombinatív megfejtős vonulat.

Szóval összességében tetszett, mert gondolkodtatott, még ha nem is ez volt Árpi célja, hanem egy egyszerű történet elmondása arról, hogy pszichológus emberi drámákat old meg közönyösen, két sudoku között. Hogy számok vagyunk mindahányan egy óriás aknakeresőben, és nem mi döntjük el, mikor robbanunk.

23
Értékelem!

A barátságról másik film fog szólni. A második gondolatmenet jó.

35
Értékelem!

Végigolvastam az alábbi hszeket, és először is, tényleg nem találkoztunk még, de remélem lesz rá alkalom, hogy személyesen is meghallgassam a "fecsegéseidet" :)

Nekem még két dolog jutott eszembe. Vagyis több, de most kettőt írok le...:)

Az egyik, hogy mintha elejtettél volna egy félmondatot egy fotó alatt, ahol a barátság, a párhuzamosság, és irányultság volt a téma. Talán ez egy mankó lehet.

A másik viszont általánosságban, hogy azt gondolom (laikusként) hogy mivel a játékfilm az idővel is dolgozik, és az időt arra használja, hogy valahonnan valahova eljusson, a főszereplő(ke)t fejlessze. Főszereplőnek persze, azt hiszem, nem feltétlen kell személynek lennie, vagy élőnek vagy akár csak létezőnek is, de kell főszereplő, és egyértelműsíteni kell szerintem, hogy Ő vagy AZ a főszereplő, az ő történetét látjuk, hozzá képest határozhatod meg magad pl... Ha egy film csak arról szól, amit egyébként is látok, és nincs a történetnek a néző szempontjából értékelhető fejlődése, akkor azt hiszem az hiábavaló, nem érdekes. (Fontos, hogy nem erről a filmről beszélek, hanem általánosságban!) Hiszen van még egy fontos dolog, mégpedig a néző... Végül is neki készül a film, és célszerű meghatározni már készítéskor, hogy mégis, ki lesz a néző, mert az ő nyelvén kell mesélni. Az "elvont" művészfilmek is megcéloznak nézői csoportokat, ha mást nem, akkor a szakmát. Valahogy így látom... :)

34
Értékelem!
31
Értékelem!

Hát nem tudom.
Nekem összeáll, eleje, veleje, csavarja, cakk und pakk.
És még tetszik is.

41
Értékelem!

Kicsit most elbizonytalanodtam, hogy ezt sose lehet úgy összevágni, hogy érthető legyen. Nem baj, akkor lesz "művészi" : D

34
Értékelem!

Hát igen, szeretem a bonyolult nyomozós filmeket, de ezek szerint ez nem ilyen :)

Mindenesetre minél több film jön annál jobb. ( volt viszont egy csomó filmed amit szeretek itt, és értek is :) ezt kevésbé, de ha jön még megnézem :)

36
Értékelem!

Bandi, nem voltak ilyen céljaim, hogy sokszor megnézd : ) Szerintem túlgondolod, meg itt sokan. Ha nincs meg elsőre, akkor nem lesz meg ötödszörre sem. Nincs itt semmi furmány, szimplán dolgozni kell még az érthetőségen, és nagyon köszönöm, hogy ezeket leírtad, mert ezek sokat segítenek.

38
Értékelem!

Amikor először megnéztem, a végén csak néztem, hogy most akkor mi van?

Mielőtt tovább olvasná bárki is amit írok, az nézze meg mert...

Egy halom elvarratlan szál. Mi van a nő pasijával? Mi történik amíg ott a nő? Aztán miért egyformák a telefonok ha ennek nincs is szerepe? Vagy van, és én észre sem vettem? Vajon tényleg annak írta az sms-t akinek akarta? Vagy direkt nem is annak? És ha már itt tartunk, kitől jött? A hapsitól a tetőn? A hapsi pedig siránkozik. Mit mond erre a pszichológus? Ez a monológ lenne az ami kimaradt , de benne van a címben? És miért van az, hogy meg akarja ölni magát, mert elhagyta a felesége és elvesztette a pert, majd azt mondja nem jó az az időpont, mert welnessezni mennek? Egyáltalán az a nő a felesége a pszichónál? És a pszichót miért nem érdekli igazán egyik ember sem?

Mindösszesen ez jutott eszembe elsőre. Aztán megnéztem figyelmesen hátha ki lehet sakkozni mindezen rejtélyeket. Nyomozni és figyelni a részletekre.
Sajnos nem lett meg a gyilkos.
DE amennyiben az volt a cél, hogy minél többször megnézzem és minél többet gondolkodjam, akkor célt ért :)

Viszont kíváncsi leszek a másik két részre is.

33
Értékelem!

Hát igen, ez jó kérdés. Ebből a nézőpontból talán kicsit önmagáért valónak, tetszelgőnek tűnhet a dolog, holott nem ez volt a cél...

41
Értékelem!

Ebben igazad lehet, a kérdés az, hogy a két közömbös erő kioltja, vagy erősíti egymást, azaz katarzis nélkül rögzülhet-e valami?

47
Értékelem!

Igen, ez mindig is komoly dilemma, hogy mennyit lehet mondani, hogy még ne legyen szájbarágós, de érthető legyen. Itt is egy történetet próbálok elmesélni, ami nem akar nagy dolgokat mondani, nem akarja megváltani a világot, csak simán folynak a dolgok, mint rendesen. Ha például ülünk a metrón ott ül körülöttünk egy csomó ember. Ez lehet érdektelen is, meg érdekes is. Itt is valahogy így gondolom. Szóval sokat gondolkoztam, hogy legyen-e igazi főszereplő, de végül úgy döntöttem, hogy nem lesz. (Illetve nekem van, de az az enyém.) ez a film egyébként egy lazán összefüggő 3 részes sorozat második része lesz, ha elkészül a másik kettő, de a másik két résznek történetben semmi köze nincs ehhez.

39
Értékelem!

Helo!

Elég izgalmas a cucc, azért mert nem kerülök beljebb sehogy se.. talán pont ez a lényege hogy nincs megfejtés. Nincs kanál, stb.. Pont ezért jutottam hasonló következtetésre mint Márti.
Először elvesztem a részletekben, a telefon egyezőség, Svejknek van e szerepe (szatirikus monodráma?), a soduku és egyebek.
Nem tudtam mért másztak el a telok - ez talán hiba a mátrixban. Aztán zavart a tetőtéri instabil kamera állás. Aztán gondoltam, kontraszt a nyugodt belső(szoba)térrel.. Szerintem, már maga a 'kinti levőség', a zajok, a zaklatott tér elég lehetne; ha ez a szerepe. Ami kicsit zavart az a mellék hangok, háttér zörejek. Nehezen értettem a beszélgetést. Ennek ellenére feltételezhető a kapcsolat a három szereplő között.
Talán a lényeg az egyéni problémák kicsinyességén van, ami a másik számára csak épp egy rubrika a saját játékmezőjén. Szóval mindenki el van a saját problémájával, dolgával, a másikra mégse ér rá.. néhol a tenisz jön közbe, vagy egy fa(?) :)
(Amikor időpontot egyeztetnek a keddről beszél, ami foglalt, de a szerda szabad és arra mutat.. - lehet hogy elcsúszott a szinkron - de sokkal valószínűbb hogy elvesztem a részletekben és nem jutok ki..) :)

Hogy mi is volt a cél nem tudom, ha az hogy elgondolkodjak rajta akkor sikerült és ebben az esetben dramaturgiailag jól fel van építve. Tetszettek a kamera megoldások és a snittek. Egyszerre tömör mégis szellősnek hat.
Szóval igényes munka - tán a hangokon lehetne még finomítani. Van benne meló bőven, ezt kifejezetten értékelem.

üdv
d

40
Értékelem!

Ez nyilván ilyen antifilm.
Nekem arról szólt, hogy a dolgok nem függenek össze a várakozások ellenére sem.
De valahogy ez a felismerés nem katartikus, hanem szintén közömbös, mint a filmbeli események.

38
Értékelem!

Igen, így valahogy.
Rá van erősítve több dologra is, várná az ember, hogy na a végén csak kiderülnek a dolgok, sőt még a stáblista után is, amikor megjelent az utolsó snitt, akkor is reménykedtem, hogy na most, most fogom megérteni, de sajnos ott is csak a sodukut kaptam.

43
Értékelem!

Arra gondolhatnak, amire én is.... amikor az előző próbaverziót láttam, azt mondtam, hogy nem értem a telefonok szerepét, nem látom, mi miért történik. Aztán most, mikor a fickót mutatod a tetőn, örültem, hogy na, így már kerek lesz a történet, fogom érteni, hogy A-ból hogy jutunk el B-be, de aztán amikor végignéztem, azt mondtam, hogy most akkor mi van? Ez akkor a pszichológus beszélgetése egy fickóval, és a nő mellékszereplő, díszítés? Vagy a nővel van a fő vonal, és a tetőn lévő fickó a díszítés? És akkor most mi is a csattanó? Mire megy ki a fuvar? Elmesélsz egy történetet, kb. azzal a töredezettséggel, mintha egy kocsmában mesélnék - ez jó. De a kocsmai sztorikban minimum egy, de sokszor több kis csattanó van, amin nevetsz, amin dühöngsz, amivel ha csak egy feles erejéig is, de egyet tudsz érteni vagy azonosulni tudsz. Itt ezt nem találtam meg. Mi a szerepe annak, hogy egyforma telefonjuk van? A tetős fickó most végül is a nőt hívja, vagy a pszichót? Nem értem.

42
Értékelem!

Milyen poénra gondoltok? Ezt nem értem pontosan.

45
Értékelem!

Szia Árpi! Én is megnéztem a filmet, többször is, hátha lemaradtam a poénról, de sehogy sem tudok rájönni, pedig biztos van. Ha ez volt a célod, hogy többször megnézze az ember a filmet, akkor sikerült.
Egyébként a minőség jó, látszik a sok munka, odafigyelés. Kicsit néhol a hanggal problémák vannak, vagy túl erős, vagy el van csúszva, de tudom, hogy nem egyszerű ez a vágásos dolog.
Szóval én örültem, hogy végre előállsz filmmel, köszi, várom a folytatást.

32
Értékelem!

Szia István!

Nem tudom, hogy találkoztunk-e már. Gondolom nem, mert akkor tudnád, hogy imádok fecsegni, tehát ez is fecsegés. A filmet azért készítettem, hogy megnézzétek, és semminek nem örülök jobban, mint hogy megnézik, ahogy a fecsegő is szereti a hallgatóságot. Ha tetszett külön öröm, ha nem akkor legközelebb ügyesebben fecsegek. Köszönöm az észrevételeket, sok hasznos információt tartalmaztak. Még emésztem. És arra buzdítok mindenkit, hogy írjon ide mindent ami csak eszébe jut: beszélgessünk.

44
Értékelem!

Nagyon filmszerű az élmény, gratulálok a kivitelezéshez, a szereplőknek, a kameramannak, mindeninek aki részt vett benne! Ez a legfontosabb!
De a szimpla elismerésekkel nem lehet mit kezdeni, abban nincs sok visszacsatolás, ezért leírom a nézői észrevételeimet is.
Néhol a beszédeket elnyomja a környezeti zaj, és ezért nem mindenhol értettem a párbeszédeket. Nem tudom, hogy kapunk-e ezekben a beszédekben lényegi információt, de maga a történet mondanivalója nem igazán esik le. Könnyen lehet, hogy az én hibám, mert nem mindig értek minden poént, és poénnak érzek olykor olyanokat, ami nem poén, sőt, szoktam olykor nagyon vicces dolgokat mondani, amit senki nem ért. De vissza a filmhez: a párbeszédeken kívül azt sem tudom, hogy van-e szerepe pl. annak, hogy a telefonok látványosan beljebb csúsznak az asztalon (sarokra teszik, majd középen lesz) vagy csak a kamera miatt van. Nem tudom, van-e szerepe a naptárnak, valamit látnom kellene-e rajta, vagy a mobiloknak (azon kívül, hogy nem egy megszokott telefon elcserélős sztorivá futott ki - szerencsére :))
Fontos, hogy nem arról beszélek, hogy érdektelen lenne, hanem arról, hogy éppen túl sok mindent egyensúlyban érzek, azaz pl. ez szólhatna a pszichoterapeuta magányosságáról/őrületéről éppen úgy, mint egy krimibetét is lehetne, vagy egy megcsavart poén stb (ami sajnos nem esik le nekem még...)

De azt szeretném ismét csak aláhúzni, hogy az erőfeszítések a minőségen látszódnak, de a vásznon nem! ez nagyon tetszik benne, főleg ha teljesen amatőr vállalkozás.

Új hozzászólás