Nagyon jót tesz ennek a képnek a szűkre vágott szerkezet. Én még azt is megkockáztatnám, hogy még jobban vágnék ott a nyírott bozótosoknál fölül, és még jobban bújnék ide ebbe a párás tócsába, hallgatnám a cseppeket, amelyek lecsöpögnek a fákról, még jobban keresném itt lent ebben a párálló szagörvényben Krúdyt, és még jobban múltat idéznék lekúszva egész ide a föld szaga felé, hogy ez a fajta melankólia, amelyet a fekete-fehér tónus is ad, ez erős legyen. Egy klasszikus képi kísérletet látunk, a vízzel, a víz tükröződésével, és nem is akar ez a kép, úgy gondolom, se többet, se kevesebbet, hanem a természet megfigyelését, a városi természet megfigyelését végzi, és ezért ezt is el kell tudnunk fogadni. Én azt gondolom, hogy ez egy háromdisznós kép. (szőke)
értékelés:
Csodásak azok a körök és uborékok, mégis hiányolom a színeket. Talán színesben vidámabb lenne, s egyértelműbben a nyarat idézné (számomra).
Köszönöm.
Bizony a szomorkás, színtelen napok évszakoktól függetlenek...
De mint tudjuk:
"Örökké nem eshet."
:)