megvan! Aureliano:)

Ennél szebben nem tudtam volna megfogalmazni... Mindamellett az Epilógus a kedvenc versem... Nem jutok szóhoz. Ugyan van benne egy kis hiba, de az csak nekem róható fel. Remélem tudom majd javítani.

Én a következő történetet láttam:

Életemben jártam-keltem,
peckesen is meneteltem,
ha elém állt tárgy vagy ember,
nem pöröltem, félrelöktem
mígnem szakadék szélére
értem, értem, értem?
utamat többé nem leltem
leugrottam? beleestem?

legalulra keveredtem
innen már csak felfelé volt
kedvem vissza nem nyerhettem
peckes többé nem lehettem
de rájöttem:
MOST élsz,
most vigyázz, hogy jó legyen!

minden rendben, nincs zavar, hajrá!

Bólogatunk, csak mindketten másképp... Mint már írtam nagyon hasznos információkat írtál. Egyszerűen csak reagáltam, ahogy reagáltam másnak is. Mindent megfontolok, aztán irány tovább. Jajj... most biztos valami jót vártok tőlem : - ) Lehet, hogy kicsit nagy volt a szám? Ha igen vezekelni fogok... : - )) Ha Attus fogalmazása megzavarta volna valaki nyugalmát, akkor bocs, de azt hitte, hogy ez egy sima fórum.

hali az a helyzet hogy mi Árpáddal már cseréltünk eszmét, átküldte nekem a kritika kritikáját és én vissza is írtam meg azt is mondtam hogy jobb lenne itt a film alatt mint privátba. namost fel is tette a saját részét tehát ami itt következik az a hozzászólásokban Zsolt elé helyezendő és akkor copy indul

Szia Árpád:) Üdv a prérin:)
Süsü szavaival élve jujj már megint elrontottam:(
Én is szeretem magaméva tenni a dolgokat és most is azt csináltam, nem azt írtam le hogy hogy kell megcsinálni ezt a filmet, hanem azt hogy ha ez az én filmem lenne merre és hogyan formálnám, még pontosabban ez belül úgy zajlott mintha ülnénk egy szobában és együtt ötletelnénk a dolgon. Kifele meg tisztán kritikai formát nyert, boccs meg azé is hogy betolakodtam az alkotótárs szerepébe. A lényeg írni csak arra írok ami érdekel és amit írok nem a tuti, azt majd megmondja Szőke tanárúr hanem a magamévá tett. Te itt elég tág teret adtál az értelmezésre így én átfogalmaztam a dolgot a saját történetemmé mert az ember a nyitott formákat igyekszik befejezni. Ha ezt nem írom le akkor is megtörténik épp csak te nem tudsz róla. Szóval én amondó vagyok most is hogy van egy tök jól induló a kíváncsiságot felcsigázó film ami aztán zavart, befejezetlenségérzetet hagy bennem maga mögött. Ha ez szándékos akkor pont az a buli benne hogy ki mit szerencsétlenkedik ki belőle és akkor egy tükröt tartasz elénk, persze csak akkor ha mi eláruljuk a magunk történetét. Ha viszont van mégis egy fókuszáltabb történeted arra vagy én vagyok vak vagy nem fogalmaztál elég koncentráltan ahhoz hogy az és ne más jöjjön le és ez esetben az én mondataim kritikaként működnek. Mentem a filmedhez hogy ezt leírjam aztán ott láttam hogy nincs fent a bejegyzésed. Kicsit megijedtem mert itt a freemailen mindent kiszórok a kukába ami máshol megvan de aztán rájöttem hogy üríteni nem szoktam:) így hálisten todok neked írni és ha akarod nyomhatjuk a háttérben de szerintem több értelme van a filmnél mert bár tom hogy tested és véred adtad a filmnek de részemről a hozzászólások mindig KIZÁRÓLAG az én és az alkotás közti viszonyról szólnak és sosem az alkotóról. A filmednek örülök mert többnyire én is azzal próbálkozom :) ezért jobban is a sajátommá fogom őket formálni, legfeljebb ezt nem teszem publikussá ha úgy látod jónak. Én magam részéről örülnék ha ez a levélváltás inkább a filmnél zajlana.
ciaooo dénes

Szerintem briliáns a színészi játék, és faszság lett volna vagdosni, mivel sokkal nehezebb, és sokkal nagyobb szakmai teljesítmény one shot-ban megcsinálni valamit, mint agyonvagdosni (vagy akár csak kétfelé vágni). Engem nem zavar a szemetesnél lemaradó kamera, hiszen nemcsak az ujjak, de az a kép is a kukába való. Így hiteles. A történetet én - úgy hiszem - könnyebben értelmezem, de előnyben vagyok, mert valamelyest ismerlek. Hát első körben úgy nagyjából ennyi. Ja, a zene szerintem kurva jó, jó hogy fekete-fehér, meg az operatőri munka is szép teljesítmény a kettős szerephez képest. Nos, ha valaki nem ismer, lehet, hogy szart se ért belőle, de hát - tapasztalatom szerint - minden első film öncélú. Majd alakul.

Akkor itt sorozatos félreértések vannak. Én úgy álltam a dologhoz, hogy ez egy bemutatkozás első fázisa. Ha a videóból nem is, de az itteni beszélgetésekből annyi lejöhetett, hogy nem a Menő Manó vagyok. Sőt! Azt is elmondhatom, hogy nem a Markó Iván : - ) Viszont megint tanultam valamit, amit megpróbálok mindig szem előtt tartani.

Félreérthető vagyok talán: bármikor amikor időm engedi, szívesen iszom veled vagy mással egy kólát, tehát nem a haverkodással van baj. De most akkor ahhoz, hogy megértsem, amit üzenni akarsz, haveroknak is kell legyünk? Érted?

Árpi, egyre figyelj kicsit, mert fontos. Az alkotás kétirányú utca. Innen oda és onnan ide. Ha akár a befogadó, akár az alkotó azt gondolja, hogy nem így van, megszakad az áramkör. Ez alapvetés. Ő menőmanónak látta. És aszerint írt róla, ahogy látta. Ez így helyes. Én mondjuk markóivánnak látom. és majd aszerint írok. te meg azt mondod, hogy azoknak, akik ismernek, azoknak mi a lényeg. na de ismernek? nem. abból, azáltal ismernek, amit mutatsz. ha a mutatvány értéséhez az alkotó elvárja, hogy ismerjék, akkor ott valami félreértés van. nem kell ismerni az alkotót, hisz a befogadó nem a haverja akar lenni, hanem befogadni az üzenetét. Nem?

Szia Dénes!

Köszönöm a megjegyzést. Mondtál sok hasznos dolgot, ezért is tettem fel
ezt a videót. Jópárszor végigrágtam amiket írtál. A kritikádat szeretném
egy kicsit kritizálni. A Menő Manó jutott róla eszedbe, de ez nem a Menő
Manóról szól,és mégis eszerint írtál róla. A másik pedig az, hogy mint
írtam előtte nem az volt a célom, hogy megértsék amit csináltam, hanem
csak egy történetet szerettem volna elmesélni, ami önmagában is megállja a
helyét, a történet pontos ismerete nélkül. Ez az én történetem, és ha nem
érted miért léptem ki a minimál képből, miért rugtam le a dobozt, és miért
van ott a táska stb... nem baj. Aki ismer és látta az tudja. Legalábbis én
olyan vagyok, hogy nem akarok mindent megérteni, szeretem kisajátítani a
dolgokat. Ha sikerül, akkor tetszik, ha nem akkor számomra üres dolog
marad,ami nem csökkenti az értékét.
A technikai észrevételeket nagyon hasznosnak tartom, és jól átgondolom.

Ami azt illeti a vágáson én is gondolkodtam, de még a felvétel előtt
elvetettem. Ettől függetlenül megnézem majd úgy is, hogy kivágom azt a
tényleg csúnya kameramozgást. Mentségemre szolgáljon, hogy mikor ezt
felvettem teljesen egyedül csináltam, és marha kényelmetlen volt fogni a
kamerát, meg az ujjaimmal játszani, meg közben a zenére is figyelni,
szóval tervezem, hogy újból felveszem majd, ha lesz időm, de akkor keresek
segítséget, hogy ne kelljen ennyire megosztani magam.

nekem menő manó jutott eszembe:) az ugrásig nekem tetszett bár nem értettem miért lököd le a filmes dobozt, az ugrástól kezdve nekem elvész a ritmus, az ugrásnál lemarad a kamera, várhatott volna eleve lent, vagy ha ugrik akkor félig szubjektív kameraként az ujjal eggyütt hogy aztán úgy bújjannak ki a szemétből hogy egymásra néznek vagy ilyesmi, kikászálódás és újjab ugrás közben én tovább követtem volna alulról a mászást hogy legyen magasságérzet és nem mozgatással mentem volna a leérkezés helyszínére, (bár szívem szerint a kukát kihagynám) itt a hátizsáknál kezdtem végkép úgy gondolni hogy vagy nincs a látott tárgyaknak üzenete vagy nagyon nem értem. Ha csak az ad hoc saját környezet mint bemutatlozó jellemző a tárgyak funkciója a hátizsákot akkor is kivettem volna mert menő manósan üresben (absztraktban) kezd a film és ha végére visszatérnél ebbe a minimál háttérstruktúrába az adna egy ívet iletve kiemelné a köztes történést az ugrásokat. Hogy a lap topon is látható cím miért Most azt nem értem de azt gondolom ha már kéznél volt a kezed ugrálva a billentyűkön akár be is pötyöghetted volna ha meg szándékos az ujjember érdektelensége a gép iránt és mégis írsz rá nekünk akkor nállam az a Most önmagában maradt nem tudtam a filmhez csatolni. Szerintem tök jó az ötlet és tényleg nagyon jók a mozgások, az eleje gyönyörűen indul,de szerintem csak az ugrásig koncentráltál aztán már csak úgy folyt. Nem tudom azért van e egyben a film mert nincs lehetőséged vágni, de ha van szerintem próbáld meg pár snittből összerakni

Nekem az tetszik, hogy a csontig koptatott, és a hányingerig sulykolt fogyasztásserkentő hollywoodi filmek tökéletességig csiszolt sémái segítségével elkaptad azoknak a gazembereknek a grabancát és a szemükbe röhögtél. Ez az. A lépegetéshez nem kell robot, csúcstechnológia, jó nő, mobiltelefon, nagyváros, sikítozó emberek, robbanás, szuper-ellenség, nem kell semmi, csak a lépegetés. Akkor is érdekes lesz.

Még valamit: köszönöm mindenkinek a véleményét.
(Az "engem senki sem ért meg"-et pedig csak viccnek szántam.) ; - )

Nem akartam sugallni semmit, csak el akartam mesélni egy történetet lehetőleg úgy, hogy azoknak is adjon valamit, akik nem ismernek. Egyenlőre csak kísérletezem, mert még sosem hoztam létre semmit, és gondoltam most kipróbálom milyen alkotni. Van sok ötletem, nagyjából az összes leckére felállítottam egy koncepciót, és amint az időm engedi, és lesz hozzá energiám sorban végig szeretném csinálni vissza-vissza térve az elkészültekhez, miután levontam a tanulságokat. Szóval ha valakinek van valami észrevétele, vagy valami ami nem tetszik a dolgaimban azt írja le, mert segíthet a következő leckéimhez.

Én azért mondtam, hogy tök jó, mert olyan jól beleélhető színészi játékot láttam az ujjaktól. Tetszett a nihillista séta a magasban, a műugráshoz készülődő póz utáni zuhanás, utána a kikecmergés, és újabb séta, mostmár lent...
Igazából nem tudom mit jelent az egész, mármint, hogy konkrétan mit szándékoztál gondoltatni vele, jelenthet sokmindent, de röviden talán annyit, hogy úton vagy valamerre valami fontos dolog után.

Árpi. Legfontosabb az, hogy önmagunkat megértjük??
Kedvenc bábom volt a bal kezemen a mutató és a nagy ujjam... és folyamatosan harcban volt, eme kedves báb az Albert Lajos bábjával, aki osztálytársam volt tíz évet. Kialakult komunikációs jelrendszer és verbális komunikáció, müködtette e két fej nélküli lovagot, órák közben, a pad alatt; és máshol nem is éltek ezek a figurák, csak a pad alatt, hisz az volt nekük a kuliszák. Nagyon ritka esetben de azért némelyikük leesett a színpadról, a nagy csata hevében és szegény bátor lovagnak nem volt ott a szemétkosár...
Örülök, hogy felidézted a hé-nyolc éves kisiskolást.
Köszönöm. :))

Engem senki sem ért meg : - ((( Azt hiszem újra kell gondolnom... ; - )

szia Árpád, jó, kedves, szépen a fal mellett körbejártál, szép a zene, tehát tetszett.

Pedig lesz. Például a következő lecke is nagy fejtörést okoz, de valahogy csak megoldom.

Ennek az ujj embernek nincs akadály :)

szerintem tök jó:)