Juhász Dani gyűjteményébe
Az, hogy Bobák Csaba valójában a szem tükröződésében jelen volt-e avagy sem és, hogy ez számítógéppel került bele a szembogarába az alkotó a belső térrel együtt az azért másodlagos, mert a párkapcsolat, az emberi kapcsolatok, én és a modellem és a modell egészen sokkoló közelségébe kerülése a szemben tükröződik. A híres film, a Tágra zárt szemek, Stanley Kubrick utolsó filmje villan itt be az embernek, amikor ezt a képet látja. Felülírja a trükköt, ha esetleg trükk történt, vagy tényleg tükröződött itt a szemben, Csaba felülírja ezt az egészet, mert így egészében az asszociáció hozza azt a létállapotot, amely sejtésem szerint most Bobák Csaba életében folyamatosan zajlik. Egy önkeresésben, egy identitás megtalálásában, egy felelősségvállalásban. Én ezt a képet jónak tartom és három disznósnak értékelem. (szőke)
értékelés:
Meg van ott még egy elég durva objektív is szerintem, amivel másfél méterről ilyen makrót tudsz csinálni.
(Meglepődtem volna, ha ennél trükkösebb trükkök lettek volna bevetve).
Riszpekt.