Egyetlen dolgot mondok csak, a szürkeséget, tudom, nem könnyű fekete macskát fotózni, sőt, tapasztalatom szerint szinte csak úgy lehet, ha elég fény van és a nap valahogy besegít, különben macerás a tónusokat visszaadni úgy, hogy a formák is érzékelhetőek maradjanak. Mondanám, hogy egy alufóliával is lehet deríteni a napból, de azzal meg elkezd a macska játszani. Szóval a fekete macskához szerencse kell és sok türelem, mire olyan viszonyok jönnek létre, hogy a fény is oké, a macska is jellegzetes, nem is rohan el, és a háttér is rendben van. Ez a kép így jó most, ahogy van, talán picit vinném a fekete felé a tónusok alját, kb 5% és megvan az alján a fekete, és akkor se csukódik be, sőt, a struktúrák életre kelnek. A póz, a helyzet viszont dicséretes. Mivel nem könnyű meló ez, megvan a 3 csillag, a tónusokra figyelj. (hegyi)
értékelés:
Ja értem, túlexponáltam, hogy az árnyékban jól kivehető legyen a pofija, a szőrszálak rajta. Normál exponál csak a fekete massza látszódik, készült több fotó is róla. Nem vakuztam, és nem használtam erős fényt, mert az megtörte volna játékunkat. :)
(8 ez a karmolófa dolog ismerős jelenség.. nálunk is megvolt ez ifjabb korában, csak akkor a lábfejencsipmaszkodott és indított minden fronton támadást.. nagyon élvezte, mi kevésbé.. :)
Tetszik ez a kapcsolat ami a képen is jelen van és hétköznapitokon még inkább.. kedves kép ez és hatalmas forma a cicus :))