Egy kedves Baráti gesztus :)
Nagyon szeretném ezt a képet, fiatal kora ellenére vannak bizonytalanságok bennem, hogy talán édesanyja vagy nem tudom kinek a ruhásszekrényéből varázsolódott elő ez a szemüveg, még akkor is, ha ezt most így lehet megvásárolni, erőteljesen idézi nekem az hatvanas-hetvenes éveket, és őrületesen karakteres lesz ettől az arc. Meg attól az optikától, amivel fényképezhette ezt a jelenetet. És a szituáció is, a szereplők beállítása is tulajdonképpen jónak mondható, bár egy kicsit többet is lehetett volna adni a pusziból, úgy, hogy a félprofilos főszereplőhöz közelíteni, és újra pusziltatni az arcot, ez más szempontból is lehet, hogy fontos lett volna. Ezért mondom, hogy a filmforgatás és a fotózás az sokszor az életben létrejövő vágyakat is orvosolni tudja. Felvehetted volna a fiúval mégegyszer, mondván, hogy a fotó nem sikerült eléggé, és akár egy kapcsolat is elmélyülhet még jobban. Tehát ott jó lenne, ha jobban látszódna az a csücsörítés, de a nagyobb problémám az az, hogy szerintem ez a szemüveg az egy nagyon rekvizítuma ennek a képnek, tehát én nem vágtam volna bele a szemüveg felső íveiben, és ugyanúgy a kis álladba vagy az állatok mindkettőtök álla is jó lett volna ha bennemarad. Ettől még ugyanúgy meg tudna maradni ez az egészen hosszú, húzott, majdnem panorámaképszerű keretezés – alul-felül én többet hagytam volna meg. De szerintem a két disznó ettől még megvan a képre. Vagy ha már vágunk, akkor az állból még lehetett volna vágni. Mert most ez pont a határon van. (szőke-hegyi)
értékelés:
Nekem tetszik a panoráma. A napszemüveggel is elindított film-feelinget erősíti.
A másik szemüveget (a kicsit) levenném. A szemüveg vágása nekem jó, ha valahol, akkor alul adnék még egy lehelletnyit, hogy az állak meglegyenek.