Négyévesen
Anyu magassarkú cipője, menyasszonyi ruhája rám való!

Felső gépállást látunk, de ettől függetlenül azt mondanám, hogy ezeket is érdemes lenne komponálni. Elfogadom a két kar szimmetrikus formáját, elfogadom a ruha íveit, és hogy ez mind létrehoz egy ritmust, de ennek ki kellene emelkednie a műanyag padló formából, és most ez nem történik meg. Ha a gombsor lenne a főszereplő, akkor egy sokkal erősebb üzenet lenne. Ha egy más rongyot leterítve arra áll rá a szereplő, akkor jóllehet ez a probléma is megoldódik. A ruha melltömése vagy nem tudom, mi, nem értek hozzá, zavaró. Ettől még az ötlet jó és a vágy is érthető, de ebben a szövegnek is szerepe van. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

De egy kisgyerek nem látja a saját karjait, amikor lefelé néz... én az ő érzéseire és szemszögére gondoltam, nem egy kívülállóéra... bárki is csinélja meg, vagy bárkit is fényképezzek, ezt a képet szeretném megcsinálni.

Azt lehet, hogy egyedül nem tudod megcsinálni, mert a kezek kellenének hozzá.

Köszönöm az elemzést! Szerettem volna, ha az a szédült, zavaros, de boldog érzés ltszik rajta, amit a körbeforgó kisgyerekek éreznek. Valahogy majdcsak le tudom fényképezni!

Gratulálok énisénis!!!! :)

Sok boldogságot,és boldog nyarakat kívánok!

Ez az a ruha ami az előző leckében is látható volt? Mert akkor ez már nem csak a vágy :) Hanem maga a beteljesülés is :)

Most mar biztos vagyok benne. Gratulalok! Boldog es hosszu nyarat kivanok!

Új hozzászólás