A kép Tokaj-Hegyalja Fesztiválon készült, bizonyítékként, hogy egy fesztiválon nem csak részegen fetrengő punkok szórakoznak, hanem akár családok is. Persze csak kora délutánig.
Nekem ez a fotó inkább arról beszél, hogy mindenki másfele figyel, nem egymásra. Persze tudom, hogy milyen egy fesztivál, és hogy ez teljesen természetes ott, csak azon gondolkodtam el, hogy ki tudja-e fejezni e kép amit a leírásból sejtek szándékot. A kislány arca és testtartása külön kifejező számomra, olyan "még türelmes vagyok egy kicsit, de aztán menjünk apa, jó?". És a háttal állók sem erősítik a kapcsolatot a képen lévő személyek között. Valahogy így érzem.
Köszönöm Zsolt az igazán hasznos értékelést. Mivel számomra az idei fesztiválszezon nagyjából befejeződött ilyen értelemben az ismétlés tolódni fog, de dolgozni fogok rajta.