Olyan érdekesen válik ketté a mi és az ő világa, ahogy nézzük őt, ahogy pecázik a reggeli fényben, találgatjuk a történetét, kerüli a sulit vagy épp szünidő van, gondtalan, egy ügyre koncentrál szabadon, a saját örömére, és azt nagyon komolyan is veszi. Jó kép. Csak fura ez a szaturáció, nem mondom, hogy rossz, csak szokatlanul karcos. (hegyi)