Azt nem tudom biztosan beazonosítani, hogy milyen nyáj, talán valami barikák vannak ott a fák között, de nem annyira jellemzően és hát nem is az őrzés most az a pillanat, amit most látok, hanem az ahogy a kutya, valószínűleg attól, hogy megneszelte a te jelenlétedet, elkezdi keresni a zajnak a forrását, hogy jó ember vagy rossz ember, futni, menekülni kell vagy harapni, mintha éppen azon lamentálna a kutyus, hogy mitévő legyen. Ebben az értelemben ez izgalmas, de abban az esetben, ha ez egy nyájőrzésről szól és azt akarnád megmutatni, akkor azt mondom, hogy érdemes lett volna máshonnan megfotózni ezt, mert most ezek a kis állatkák, akiket ő őriz, jelentéktelenné váltak hozzá képest. Úgy forgattam volna a kamerát, hogy többet kapjak abból a nyájból, amit őriz a kutya és akkor én is, mint néző a feladatra tudok koncentrálni. (hegyi)