Nyitott

Nyitott

Lehetne a címe akár az is, hogy "Íme, én". Próbálok nyitottan állni mindenhez, az élethez, kinyújtom a kezem, de néha szétfoszlanak a dolgok, mint a felhők. Megfoghatatlanul.

Üdvözlünk itt, a Látszótéren. Egyrészt nagyon beszédes ez a tenyér, nagyon jó az, ahogy az árnyékokkal dolgozol, jót tesz a tenyérnek. Az, hogy a karnak jót tesz-e, nem vagyok teljesen biztos, de hát mit lehet tenni, kicsit sok nekem a karon a fény, elviszi a figyelmet a tenyérről. A megoldás jó, és ebben a képben nagy bizalom és bizakodás van. Szerencsére nem egy utolsó segélykiáltását adó fuldokló kezét látjuk, hanem egy bizalommal a jövőbe mutató tenyeret, ami „itt a kezem, nem disznóláb” mondatot is hozhatná, mint élmény. Ami a leiratban a felhőkkel való kapcsolatot illeti, én nem érzem ennél a képnél, de én ezt egy nagyon pozitív üzenetnek tartom. (hegyi)
értékelés:    

Hozzászólások

Ja, az ismerős félelem az ismeretlentől... :)

Köszönöm szépen, kedvesek vagytok. Eddig erősen tartottam ettől, most már csak... simán tartok :)

Heló Győző! Üdv köztünk. Hajrá!

Ja, szerintem is nagyon jó, van benne feszület. Még a tenyér-árnyékok is ott vannak, mint kis papírsárkányok. :)

Üdv itt a téren és heló.
Látványos kezdés, kíváncsian várom a következőt.

Új hozzászólás