La Defense, Párizs, karácsony
Az a problémám, hogy úgy vélem, túl sokat akartál egy képen megmutatni, és ezért minden egy szinten van jelen, nem eldöntött, hogy ebből a formakavalkádból mi az, ami téged izgat. A háztömb, a karácsonyfa, a vörösek, a gömbök, a gömbök tükröződése, ez mind most olyan, mintha egy orgonán az összes regisztert bekapcsoltuk volna, miközben a helyzet inkább játékos, mintsem komor lenne. A másik, hogy ebben a fényviszonyban a La Grande Arche szép fényben van, de ő csak a tükröződés most, holott ő lenne, ami beazonosítja a helyet szöveg nélkül is, ráadásul a valós tárgyak ebben a napszakban árnyékban vannak, komorabbak. Egy kicsit lassítva érdemes ilyenkor azon meditálni, hogy a felszín helyett, amit a térrendező kínál nekem, mi az, ami engem érdekel, mi az, amit ebből szubjektív kiemelek, elkerülendő, hogy leltárrá váljon a kép. (hegyi)
A képet szeretném felhasználni a január 14-i "Mellékhatások" műsoromhoz.
Köszönöm szépen.