NA, ez egy jó önportré, van benne némi színpadias, de épp csak annyi, amennyi még nem zavaró - persze az ember saját magával nehezebben néz szembe frontálisan, ezt segíthet megélni az, ha félprofilból vagyunk, ezt elfogadom. Amivel bajom van, nem sok, de akad, az a képhatár a jobb oldalon. Ott véget ér a kocsi és nem a kocsi vége a képhatár, hanem elkezdődik a mögötte lévő tér is, ez ott zavaró, ahogy az égre se nagyon van szükség. Ha ezeket levágod, vagy a kamerát úgy állítod, hogy ezek ne legyenek benne, feszesebb, erősebb kompozíciót kapsz. Ami viszont abszolút pozitív, hogy jól bánsz a tónusokkal, a színekkel, a mélységélességgel is, látszik, hogy van benne gyakorlatod és az is, hogy érzéked is van hozzá. (hegyi)