Miért kell az öröm ebbe a címe, hol kellne én megjelenni látnom ezt az örömöt? Nem tudom, ez egy nagy kérdés. Értem, hogy tánc a ruhából, a vállra vetett kardigánból, a kézfogásból, a mozdulatokból, ez viszonylag jól lejön, azt is elmondom, hogy ez eléggé szűkre van véve, tehát az atmoszférából viszonylag keveset adsz. Az a belógó felső rész, a fehér csík nem biztos, hogy jót tesz ennek az egésznek. Fontos dolog, szép, szépen fested ezeket a formákat, megvannak ezek az érzelmek, de olyan, mintha az érzelmi palettádból tudatosan kihagynál bizonyos színeket, mintha direkt nem akarnál használni kékeket, zöldeket. Az is érdekes, hogy a képeken általában a sárgás-barnás, édes színek a kedvenceid, és nagyon szűken méred a kékeket, zöldeket, de itt most nem csak erről beszélek, hanem átvitt értelemben is mondom ezt. Ha egy kórusművet meghallgatsz, abban nagyon fontos szerepe van annak, hogy melyik szólam mikor jelenik meg, és hogy mennyire lesz telt a hangzás az attól függ, hogy milyen hangtónusokat tudsz belekomponálni. Ahogy látom a képeidet, nekem hiányos ez az eszközkészlet. Arra még nem jöttem rá, hogy ez egy tudatos döntés, valaminek az elutasítása, vagy valaminek a nem megélése. Ez majd kiderül, jó lenne dolgoznunk kicsit, hogy rájöjjek arra, hogy hogyan lehetne segíteni neked abban, hogy ne félj ezeket az érzelmeket megélni. Ez a kép így most nekem, azon kívül, hogy nagyon szűk megközelítés, a címétől kap egy gellert, hogy nekem most itt örülnöm kell, mert te azt mondod. Én meg fityiszt mutatok, hogy a francokat, ez a kép nekem nem szól örömről, ez szól egy mozgássorról, nem túl pontosan megfogalmazva. (hegyi)
értékelés: