Önportré arc nélkül

Kaptunk egy rádióadást is ehhez a képhez, és Árpival, a tesójával, elmesélik ennek a képnek is a történetét. Én nagyon örülök annak, hogy kaptunk ehhez műsort, de ez a kép önmagáért beszél, performansz nélkül is tökéletesen jól mesél a kis lábujjacskákról, a körömlakkról, arról, hogy a kis szandinak az egyik szára kékebb, mint a másik, ott vagy valami víz érhette, vagy a nap kiszívta, érdekes, hogy nem egyforma a kettő. Látszik, hogy szereti a gazdája ezt a szandált, és nem otthon, nem kertben, nem füvön, hanem a flaszteren mutatja, tehát városi lányról beszélünk. Nagyon sok mindent elmondanak, mesélnek az ujjak is. Nem szeretnék belemenni nagyon mélyen egy talpelemzésbe, vagy egy lábforma elemzésbe, de a két nagylábujj nagyon aranyos kis bábocska, nagyon érdekes. Nagyon szerethető ez a kép. Nekem az mindig izgalmas kérdés volt, azt még értettem, hogy a lányok miért lakkozzák ki a kezükön a körmüket, de hogy a lábkörmüket miért, azzal mindig hadilábon álltam, de ennél a képnél ez meg is magyarázódik. Nem csak a kompozíció van rendben, hanem színvilágban is egy ívben van tartva ez az egész: a szandál színe, a test színe, a körömlakk, a szandál pántja, ezek mind nagyjából ugyanabban a körben mozognak. Nagyon köszönöm. (hegyi)
értékelés:    

Hozzászólások

35
Értékelem!

Tök jó, hogy megint küldesz képet. És ráadásul teljesen korrekt, jó képeket.

Új hozzászólás