Ez egy olyan kép, ami szinte tökéletes. Nagyon minimális hiányzik ahhoz, hogy az én szám íznek megfelelő legyen. Megmondom, hogy mi az, ami engem zavar: a képen van egy ritmus, amit a fal felületei adnak. Jobbról balra indulva van egy ritmusunk, magával a macskával és az ablakkal, aztán van egy másik ablak, egy harmadik, majd egy kicsi kiugrással egy negyedik, ez tulajdonképpen skurzban van. És utána van egy szemben lévő ház, ez tulajdonképpen egy ötödik ritmus, ami felett már az ég is látható. Számomra a kép ennek a határánál ér véget. Tehát a hatodik ritmus, ami e mögött még egy ház, az már engem ebből a történetből kivisz, mert nem tudok így fókuszálni erre a történetre a macskával. Nehezíti a dolgot a tónusrend is, de hát, ez van, mert ugye a falak színe olyan, amilyen, és ez ad egy szürke tónust. Ugyanakkor ha ezt meghagyom úgy, ahogy most van, ezzel a hatodik felülettel, akkor elkezdek arra felé is keresni valamilyen ritmust, történetet, tehát, hagyom, hogy a néző kódorogjon a képen, miközben nekem az a célom, hogy egy olyan viszonyrendszer jöjjön létre, ahol ez az egész elvezet engem ehhez a macskához, vagy ezzel a macskával létrehoz egy mesét. Egyszerűen fogalmazva, le kell vágni a francba, próbáld ki, görgesd oda a böngésződ oldalát, és látni fogod, hogy ha az lemarad, akkor rögtön egy határozott ritmus jön létre, és nincs több kérdés. Ennyit tudnék hozzátenni. Megvan a 3 csillag, és megvan a leckemegoldás is, mert a kép nagyon hatásos ezzel az érdeklődő cicával, ennyi, amire érdemes odafigyelni. (hegyi)
értékelés: