Egy olyan képi megoldást kapunk, amire megint azt mondom, hogy ennél a leckénél egy nagyon izgalmas játékot mutat: ez a kerítés ritmusa és a kerítésre rímelő vonatkocsiknak a ritmusa nagyon-nagyon jól megmutatkozik. A cseppek is nagyon jók, mintha egy ilyen zenei kottán lennének a kis hangjegyek, tehát ez is nagyon izgalmas, és hát nagyon jó az a fajta visszafogott színvilág is, amit kapunk, hogy itt van zöld, van szürke, meg van vörös, és ezeknek a ritmusát látjuk. Egyetlen egy dolog, ami a bajom, és ezt valamivel meg lehetett volna talán oldani: egyrészt ott a háttérben van valami kerítés, vagy én nem tudom mi, valami rozsdás bigyó, ami ezen a területen belül van. Lehet, hogy ha egy pár lépést odébb lépek, akkor is ezt a képet meg tudom esetleg ezt csinálni, és akkor az kimarad ebből a kompozícióból, mert az ott most egy kicsit zavaró. Másrészt: hogy ha valamire ráállsz, Ágnes, akkor egy kicsit följebb kerül a kamera, és ha fönnebbről fényképezel egy picit, attól még ez a ritmus megmaradhat, de az égből kevesebbet kapunk. Mert most az ég egy kicsit nekem ezt az egész történetet ebben a kompozícióban elválasztja. Lehet, hogy másképp is meg lehetett volna oldani, hogy méglejjebb guggolunk, és akkor az ég határára kerül ez a vasúti kocsisor, úgymond az választja ezt el, és akkor megint minden rendben. De mivel folytatódik a zöld szín a háttérben lévő dombokon, ezért egy kicsit nekem most ez a kék ott utána kifut. De leckére ez abszolút rendben van, és azok, amiket mondok a jövőre nézvést érdemes tudni, hogy ezek benne vannak azért még ebben a történetben, de a kettő csillagot azt mindenféleképp megadom erre. (hegyi)
értékelés: