Kedvelem, ahogy Pista játszik velünk, ahogy látszólag megkerüli a feladatot - bemutatni magát rádiózás közben - pedig hát épp ez a nehéz, hogy ahogy a mesében is, hozzon is ajándékot meg ne is, legyen megoldva a feladat, de maradjon pistás... és ez pistás. Néhány megjegyzés: engem ugyan nem zavar az elején a csönd, de valami lehet, hogy nem ártana oda zajban, szuszmogásban, hogy ne csak a villám, hanem a zene is hozza a meglepetést. A teljes csendhez képest a kis zajos matatás nagyobb kontraszt tud lenni. A másik, hogy a film meséje érthető, de a vége nincs megcsinálva. Elfogyott a nyersanyag, vagy lebillent a bakról a kamera, nem tudom, de most a végét Pista elfelejtette lezárni. Valami technikai nyűg folytán egy uszkve 20%-os tónusesés van a végén, de hát az nem a lezárás. Szóval én azt mondom, hogy Pista, kérlek ismételj, a végére is maradjon szufla, és az elejével valamit tessen kezdeni hangilag. (hegyi)