Az előző elemzésnél lemaradt, hogy nagyon örülök annak, hogy Ágnes ezt a leckét is elkezdi feldolgozni, most már van hozzá kis barátja is, és ez egy különleges érzelmi kötődés kezdete. Fontos, hogy a dokumentálások is megtörténjenek, és ez az egész, mint rezgés elinduljon. Ami a konkrét képet illeti, nem mondom, hogy a végállomáshoz értünk, de mindenféleképpen fontos az, hogy ezen az úton elinduljunk. Úgyhogy én bátorítanálak arra, hogy figyeld ezt a kis társat, amikor fotózod, akkor kezeld őt egyenrangú partnerként (egyéb esetben ezt nagyon nem javaslom, mert a fejedre fog nőni), és tedd meg, hogy úgy próbálsz róla portrékat készíteni, mintha ember lenne. Az ő személyiségét, jellemzőit megkeresve, és hagyva, hogy gesztusokat fedezhessünk fel. Az irány megvan, a pihenő macska. Arra kell odafigyelni, hogy a pihenő macskánál több olyan szituáció van a szemét illetően, ami nem esztétikus. Mint öreg macskás mondom, hogy azért, mert nekik két szemhéjuk is van, ez főképp az ébredés és elalvás pillanataiban elég riasztó tud lenni, úgyhogy erre majd figyeljünk oda a későbbiekben. Nem erről a képről beszélek, hanem általánosságban próbált ez egy tanács lenni. Én most ezt azért adom vissza, mert azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos szoba, amit most kinyitottál, keressük még majd a megoldásokat. (hegyi)