Számunkra a rally nem az autóversenyzés egyik ága, nem sport, a vetélkedés pedig nem foglalkozás, de még csak nem is egyfajta hivatás, hanem egy életforma. Valami belülről jövő, megfoghatatlan és megfogalmazhatatlan létbizonyosság. Maga az élet.

Abszolút érthető az az attitűd, hogy Alexandra odavan a sportkocsikért, és oda van a rally sportért, és ez egy nagyon fontos dolog, mert biztos olyan helyzeteket is láthat, amiket esetleg földi halandó kevésbé. Én most ennél a képnél alapkérdéseket fogok elmondani, amik nekem nem tisztázottak, hogy a későbbiekben, a munkában Alexandra tudatos tudjon lenni, és a rajongás, az élvezet ne vigye el a figyelmét arról, hogy a kompozícióval minek kell történnie. Látunk egy autót, ami bekanyarodik egy úton, jól lehet követni, hogy honnan jöhetett, hisz egy porfelhőt húz maga után, és ez egy fontos dolog. A rally sportnak ez egy fontos szempontja, hogy olyan terepen zajlik, ami segíti a fotóst abban, hogy egy történetet el tudjon mesélni, hogy honnan hová tartunk. Igenám, csak ennél a képnél az az ív le van vágva, amit bejárt az autó. Annyira szűkre van vágva a kép, hogy sérült ez az ív. Aztán van egy mozgásirányunk. Valahonnan valahová mozgunk. Az, hogy honnan mozgunk, az jól látszik, de hogy hová fogunk jutni, ott megint egy nagyon szűk vágással ez elvágódott, miközben a terepből nagyon szépen mutat a kompozíció jobb és bal irányban. Ha kompozícióról kellene beszélnem, akkor a kép fölső részénél legalább két ujjnyi hiányzik, az alsónál legalább négy, és akkor megvan a dinamika. Most, ezzel a vágással olyan, mintha valamilyen termékfotó készült volna egy modell autóhoz, és azt mondták volna a megrendelők, hogy ennek a doboza ekkora és ekkora, és neked erre a méretre kellett volna levágni, kénytelen-kelletlen. Itt nincs ilyen meghatározottság, hogy mekkora lehet egy kép, úgyhogy ez minimum négyzetes formát igényelt volna, és akkor lenne kész. Én azt kérem, hogy ismételd ezt a leckét. (hegyi)