Részlet...

Öröm, ha valaki újra kezdi a leckéket, hiszen új értelmezések is megjelenhetnek ahogy telik az idő, és ez mindenképpen megér egy disznót, bíztatásként. De a kép sajnos nem az, amit Barától várnánk. Ha azokat a képeit nézzük, amiket a kerítés mögött készített a barátnőjéről, akkor minimálisan azt a szintet jó lenne tartani. Miért bemozdult, miért pontatlan, miért a varrásnyomon van az élesség, ha az ékszer fontos, akkor miért nem az van kiemelve, értem én, hogy minden ellen lázadunk és mindenben avantgardok vagyunk, de ez nem jelentheti azt, hogy pontatlanok vagyunk. Az alkotótól láttunk már pontos fogalmazásokat is, a fél kézzel gyorsan odatett megoldást tőle nem fogadjuk el. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

Én is megyek, majd írok oda, most filmbemutató lesz.

hu
nekem most muszájj mennem számítógépet javítani
már így is kések
de este folytajuk, ha ráérsz
de addig nyilván írhacc..caak mondom hogy most egy ideig nemfogok válaszolni

na jó roli, menjünk át a képed alá, a füstös alá, ott folytassuk, érdekel.

szóval
konkrátan pl.
van egy alap ötletem
ami van amikor "csak" formai..van amikor "csak" tartalmi és van amikor mindkettő
és akkor elkezdek fejben festeni..gondolkozn ia képen..anyagot, inspirációkat gyűjteni....
van amikor leírom..és feélreteszem
és előveszem és elkezdem
és akkor próbálok a kialakult k képhez nem nagyon ragaszkodni..csak csinálni
és ellazultan..szabadon alkotni...eléggé kikapcsolok olyankor..órák telnek el észrevétlenül...beleképzelem amennyira csak tudom magam a képbe..
és télleg ösztönösen alkotni..vagy mittomén hogy mondják ez

ez a legjobb alkotási folyamatom mert végig örömmel jár
akkor is ha szomorú a téma

de szerintem sokan festenek i így
legalábbis akit ismerek azok közül sokan
persze nem technikailag hanem módszerileg..

vagy
hirtelen ötlet és konkrét kép fejben (s
és egy óra és már kész is az egész
és semmi lazulás..
az picit munka szerű..de attól még lehet jó kép csak szarabb csinálni..

a kontroll ?
hát leginkább önmagam másnap
hogy teccik-e még

meg szent laci vélemény is sokat számít..
(mármint akiról mintáztam szent laci karakterét
meg a verájé is, meg mesijé is)

Végre. Vártam már a pinát. :)

Jó, értem. TEhát ez azt jelenti-e, hogy nem vagy hajlandó direkt módon foglalkozni magaddal és a belső folyamatokat megjeleníteni, csak leülsz és csinálod és mivel te csinálod így te vagy benne. Eddig értem. A folyamatnak mi a kontrollja?

hát persze , hogy azt várom , hogy elemezzétek..
de azért is , hogy mások lássák..

hu
ezt már dörögdön sem értettem
és azóta sem..
ezt a belső keresést
leülök festeni ha kedvem van
van amikor kínlódok
akkor abbahagyom
áá
nem értem a kérdést
télleg nem..
azt jut erről eszmbe, hogy , meglehetősen intuitív vagyok soxor
szóval ugy csinálom, csinálom és kész
mert szeretem..
vagy ez (ezt próbáltam érthetően megfogalmazni és most is erre jutottam:
" Az alkotásaim egy része kísérlet. Kísérletezem magamban, magamon és persze játszom. Játszom a "nézőkkel", sokszor provokálok is. Megtréfálom magam - hisz gyakran nevetek - és így a befogadót is.
Ritkán van konkrét, rövid, szándékolt üzenete ("értelme") a műveimnek.
Inkább hosszabb gondolatfolyamok, asszociációk az adott forma körül.
Mesék. Van amikor bánatosak, van mikor harsányak. Az alkotás közbeni hangulatomtól függ az irány, a kacskaringó és néha bizony útvesztő, ha az ember nem veszi észre az ott rejlő fricskát.."kiutat".

Festés közben vagyok a legőszintébb. Hisz önkifejezés , muszáj tennem…szenvedély.
Talán a legjobb "útmutató" (ha van erre egyáltalán szükség) röviden az, hogy: Nézd meg és ha megfog, megindít valamit benned, akkor fantáziálj hozzá saját történetet.

Végül, hogy már a szemem is könnybe lábadt nagyságom, művészetem sziporkázó tündöklésétől, elmesélem azt is, hogy minden képemen ott van az élet értelme is, amin próbálok átlátni. A deltoid, mint a Nő egyik legősibb szimbóluma.
Röviden:
a pina"

Nem parázok, csak sose tudtam még önbizalmat venni a sarki boltban. Valahogy nem árulnak. Persze, figyelek, olvasok, nézegetek, aztán majdcsak lesz valami belőle(m).

Nóra: próbáld Balla Demeter de sok más jó fotós képeit is nézegetni, melyiken mit találsz jónak. Nem hiszem hogy utánozni kell/lehetséges őket, de kezdésnek egy jó kiinduló pont.

Itt most ment el, Dóczy Ferivel azt hittük, kivisz a kertből.

Nóra: ne parázz már. Olvasgass, figyelgess a technikákra, fog ez menni, mert nem vagy vak. :)

mondom, hogy volt vihar :)
majdnem elrepültünk akkora, legalábbis itt.

Talált képek, esetlegesség, véletlen, nincsenek alapok.... igen, részemről így van. Nincs mese, akárha tehetségesnek is mond Zsolt (köszönöm), nekem semmiféle alapom nincs fotózásilag-látásilag. Jönnek a képek, és van, amelyik jó. Nem tudom igazából, hogy miért. Vagy, hogy miért lesz jó egy. Olvasgatom az Estiklopédiát, meg máshol is, de az meg csak az elmélet, még nem épült bele a gyakorlatba.

Vihar IRL volt. Itt is. De már elment. :-)

Mesi, nincs vihar. :) Annyi van csak, hogy azoknál, akik már letették a névjegyüket és az elég olvasható, és jó, vannak elvárásaink, hogy saját maguk alá ne menjenek, vagy ha mennek, akkor ezt el is mondjuk. A másik, hogy vannak leckék, elég konkrétak, ha nem az, lehet kérdezni, és akkor a leckékre a leckék megoldásait várjuk. A szorgalmi az más kérdés, ott jobban lehet lazázni, legfeljebb azt mondjuk, hogy nem értjük, segítség. :) azért mi se vagyunk mindenhatóak és mi se érthetünk mindent...

Roli, akkor konkrétan. Úgy érzem, nekem úgy jön le, hogy egy könnyed képet mutatsz. Azt is érzem, hogy ez egy kép, és nem a valóság teljessége, vagyis hogy amit könnyűnek mutatsz, az nem biztos, hogy olyan könnyen jön, és ez eddig tök rendben is van. A kérdés az, hogy ebből a belső keresésből miért nem mutatsz többet, mert talán tanulságos lenne.

A másikat leírtam, csak ismételni tudom, mert elég konkrét. Nem tudom, hogy amikor beküldesz egy képet, akkor azt várod, hogy elemezzük, vagy azt, hogy megmutathasd és gyönyörködjünk benne. Szóval hogy várod-e az elemzést (már aminél lehet), vagy se.

na ebbe már belese megyek... hogy jó e az, ha egy kép, képem mindenkinek tetszik :)))))
de most csak már vicellek
mindent értek és végre a vihar is odébbállt, lehet menni fotózni napsütötte tavaszt és vagy csendéletet!

Hát szerintem meg akkor gömbölyű ez a történet, ha tudjuk, hogy András mást szeretne, és hogyan, meg azt is, hogy neked meg tetszik és miért. És akkor Bara meg ezt mind jól elolvassa, és ha szerencséje van tanul valamit és legközelebb olyat tud, hogy neked is tetszik, meg a Szőkének is.
Sőt, ha szerencsém van, mindebből még nekem is lepotyog valami.
Merthogy ezért járunk ide.

értem!
és ezért is mondom, hogy kár volt erőltetnem azt, hogy itt lelkendezzek a képen, azon túl, hogy már lelkendeztem. :)
Barának tudtára adtam, hogy nekem tetszik, azt is hogy miért. ennyi.
az értékeléssel nemértek egyet, de azért nem, mert nekem ez a kép olyan nagyon tetszik.
értem, hogy ti mást akartok, de az értékelésből azt vettem, ki hogy ez a kép úgy rossz ahogy van. pedig nem. szerintem:)
de mondom értem, hogy mást, szeretnétek látni azoktól, akik itt jelen vannak, mert így akartok tanítani.
aki meg ide jár, tegye akkor azt és punktum! :)

Innen üzenem a Szőkének, meg a Pedellusnak, hogy részemről az elvárás, hogy a szarra mondják meg, hogy szar és ha egy mód van rá azt is, hogy miért. Meg mindenki más is tegye ezt. Még eggyel jobb lenne, ha a jóról is lehetne tudni, hogy miért jó, de asszem az sokkal nehezebb ügy.
Egyébként Bara képe nekem is jobbra dől. Olyannyira, hogy nekem csak az jutott eszembe, hogy ha nekem ilyen szőke fürtjeim lennének (jó hülyén néznék ki), nem szarakodnék a nyaklánccal. Annyira elviszi a szemet az a hajfürt, hogy csak na. Abból a fürtből egy galériát meg lehetne tölteni. Akkor meg miért egy életlen képen billenti az egyensúlyt. Csak ezt jól nem írtam be, mert néha kicsit gyáva vagyok.

ok
de akkor kérdezd mehg konkrétan...
de télleg...
meg szoktam próbálni válaszolni...

igaza van a Zsoltnak ezzel a sok szöveggel. nem tudom ti hogy vagytok vele, de én így ötvenhez közeledve szívesen elmennék egy gyorsított (mondjuk nem egy négy éves de egy-két éves fényképészképző suliba ahol a technikán kívül művészettörténetet is tanítanának.) vagy indítanak vagy három éves képzőt valahol pesten ígéretes tantervvel, de nem tudok minden héten elmenni.

nem tudom ez ilyen formában megvalósítható-e ahogy ez itt alakul.
én nagyon megbecsülöm azt amit itt mond az osztályfőnök, mert még fotoklubba sem járok, mert arról is hallottam, hogy sok udvariaskodáson kívül nem mindenhol van bárminemű bírálat is. (meg látom a képeiket is hehe)

Ja, akkor félreérted. Nem gyóntatás. Csak arról van szó, hogy nem értek mindent, és némely dolgot te tudsz ha akarsz megmagyarázni nekem.

te zsolt
egyszerűen az van , hogy nem mindenben értünk egyet..
és kész
és elisomondjuk

de ez ettől izgalmas akár..

értem a szándékaitokat és örülök is neki, hogy próbáltok vizuális kultúrát közvetíteni stb.

te zsolt
ne akarj már a "papom" és gyóntatóm lenni..

Mesi, ez amit leírsz, mondjuk a Poszt, vagy a Fotózzhu, vagy mittodomén. Én épp arról beszélek, hogy amíg nem tudok egy kérdést iskolásan megoldani, addig nem lesz hitele a talált képemnek. Ettől még igazad van, a talált kép is beindíthat hatásokat. Csak ott a kérdés, hogy megismételhető-e a következő képnél ez a csodahatás, vagy egyszeri marad és nincs tovább. Ez szakmai kérdés, nem más. Ha valami szakmailag hibás, akkor agyoncsaphatja a tartalmat.

És még valami fontos: megnézitek a filmeket, amit a leckékhez teszünk? Barátomra érkezik a sok mellébeszélés, csendéletre még több. Olyan egyszerű például a csendélet. Veszel három bödönt, egy citromot meg egy halat és kész. De nem, inkább megmutatjátok, hogy milyen kafán tudtok mellémenni a témának. A lecke a csendélet. A klasszikus. Nem azért, mert arra gerjedünk, hogy ilyeneket tegyünk a falunkra. Hanem azért, mert soha a büdös életben nem fogja megtanulni valaki a képszerkesztést, a komponálást, ha a csendélettel nincs tisztában és nem csinált már mondjuk életében 150 csendéletet. Egyszerűen be kell égetni az agyba a kézbe és a szembe, hogy utána amikor mondjuk egy portrét akarsz csinálni, akkor ne okozzon gondot, hogy mit hol hogy vágsz, hogy mi van az arccal, hogy hol korrigálsz, hogy mivel teszed ábrázolhatóvá a modell környezetét. Egyszerű. Alap. És ráadásul nem kell hozzá kimenni se a lakásból.

Könyörögve kérek mindenkit, hogy legalább próbálja meg. Nem kell beleszeretni, nem kell csendéletistának lenni. Ott van Verocska malaca. Az ötlet zseniális. De a kivitelezésben azért van hiba, mert nem gyakorolt még 150 csendélettel, és ezért a disznó nem jól megy ki, a sár nem jellegzetes és még valamiért:

azt hiszi sok fotós, hogy a világ úgy jó, ahogy találja, és nem szaad hozzányúlni, mert akkor elrontja a mágiáját. Vagy a fene tudja, miért. Beteg ötlet. A világ a világ, te meg te vagy, és a te dolgod, hogy érthetően beszélj, képekkel is. És ha ehhez a krétát le kell oda tenni, hogy igen zseniálisan visszahúzza a kisfiú sziluettjét, akkor le kell tenni, akkor is, ha nem volt ott. Bele kell nyúlni. Ezt pedig csak úgy lehet, ha gyakorlás van.

Zseniális képeitek vannak. Azt szeretném, ha ezek megismételhetőek lennének, ha nem lennétek kiszolgáltatva a véletlennek.

Roli, most ideteszem neked a hegyit, tökitől fejiig, oszt kész. Leszögezem, nem Bara a téma, csak itt kezdtük el a beszélgetést.

Lehet valamit úgy csinálni mintha és lehet úgy is, hogy beleállunk két lábbal. Ugyanannyi energia, fáradtság. Ha önfény miatt csinálná Bandi vagy én, akkor minden el lenne fogadva és minden mosoly és kacagás lenne, hiszen hozza a látogatót, bár a kassza ettől nem cseng, de sok kattintás és büszkeség. Nem ez az utunk. Nem ezért vagyunk itt. Lehet csinálni virtuális galériát, posztoló helyet, képmutogatót. Szép lepkegyűjtemény. És ennyi. Nem ez a célunk. (pontosabban van galéria is).

A helyzet az, hogy mocskosul szar a vizuális nevelés. Nincs is igazából. Nincsenek klubok, nincsenek közösségek, ahol viták lennének, nincs progresszió, csak egyéni villanások. Nekem, Andrásnak ez kevés. Ha már energiát teszünk bele ebbe az estiskola nevű cuccba, akkor ezt nem lehet fél gőzzel nyomni. Időnk nekünk is annyi, mint nektek, vagyis kevés. De ami van, erre fordítjuk. Ez a hobbink, ha úgy tetszik.

Nem arról szól a mese, hogy tetszik-e vagy sem egy kép. Rosszabb, ha tetszik, mert nem tudok mit mondani rá, csak hogy tetszik. Nem segítettem. Azt szoktam mondani, ha valakinek ártani akarsz, dícsérd. Elalszik, vége. Talán mostanában kevesebbet dícsérünk. Oka van. Mert aki már feltett 20-30 képet, ott már kell látni az irányt. Kell tudni érteni a leckéket.

Mik a leckék? Önismereti utazás. Befelé, magadba. Mi az estiskola? Közösség azért, hogy lássunk, érezzünk, hogy megtanuljunk igaz dolgokat csinálni. Igaz módon megszólalni. Ha tudunk segíteni, talán ebben. A bátorságban. Nem azért teszi ki Bandi a sztrpíztáncát, nem azért vetkeztem pucérra a homokfürdőben, mert mutogatni akarjuk magunkat. Hanem mert ez lehet példa, hogy így is lehet.

Ami pedig azt illeti:drámázok? Dehogy. Telik az idő. Bara tehetséges. Mesi tehetséges. Nóra tehetséges, nem sorolom. De ez másodlagos. A tehetség nem elég. Kell kitartás, kell alázat. És a legfontosabb: kell őszinteség. Ezekből állhat idővel össze a hitelesség. Ha azt mondom, hogy nem fogadom el, vagy Bandi azt mondja, hogy ismétlés, az nem kicseszés. Az egy új lehetőség. Nincs határidő, nincs más tétje, mint a te vagy Bara, vagy Mesi útja. Hogy 10 évig még tiszteletköröket fut maga körül, vagy előre tud lépni. Ha más hatása nincs, ennyiben reménykedünk, hogy van, hogy nyíltan beszéljetek a képeitekkel.

Könnyűnek mondhatod, hogy most visszavágok: Roli, nem veszel te - legalábbis kifelé mutatva - túl könnyen dolgokat? Nem mutatsz te olyan szerepet, mintha semmi se érdekelne, mintha minden egy csettintés lenne? Tudom, hogy nem az, és tudom, hogy belül vívsz te magaddal eleget. De miért marad titok ez a vívódás? Miért nem engedsz közel Rolandhoz? Mitől félsz? Nem tudom, hogy amikor beküldesz egy képet, akkor azt várod, hogy elemezzük, vagy azt, hogy megmutathasd és gyönyörködjünk benne. Miért nem tudom ezt, Roli? Segíts.

persze hogy elég, ha egy kép tetszik. mi más lenne a lényege.
és persze, hogy van azon túl is. márminthogy lehet mesélni is akár a képről.lehet valamit csak a formái, színei, stb. miatt szeretni és lehet fejmozit beindításáért szeretni.
de látod én azt mondom ez a kép úgy jó, ahogy van.
más azt mondja, hogy szerkesztéssel minden oké, de amúgy semmit nem indít meg benne.
van, akinek beindít valamit, de megzavarják a leírt szabályok, miszerint életlen, nemjólvan szerkesztve.
azt mondod legyen éles és rendesebben vágva, szerintem az tönkrevágná a képet. a fejmozit, amit bennem elindított, az ez a kép volt, így ebben a formában. leisírtam miért.
ezért mondom itt szinte tökfelesleges elemezni. mert mindenki mást lát, máshogy lát.
vagy, ha mindenképpen valaminek megakarunk felelni, akkor vegyük elő a tankönyveket és annak akarjunk megfelelni. beállított, szépenszerkesztett, jólvilágított, stb. képek, úgy ahogy a tankönyvekben megvannak írva. mert akkor lehet mihez viszonyítani.
így most az van, hogy a fotós felteszi, mert neki tetszik. ti értékelitek úgy, ahogy nektek tetszik vagy nemtetszik. mert ez történek. ránéztek és megmondjátok, hogy tetszik vagy nemtetszik. körítéssel :)
és mondjuk engem konkrétan nem is érdekelne, hogy technikai megközelítésből értékeljétek a képemet. vagy valaki. nekem pont az kell, hogy tetszik vagy nemtetszik. beindít e valamit e vagy sem. ha senkinek sem indít be soha, akkor nemjó a kép.
azért nemindít be valamit, mert nem éles? dehogy. nem ettől függ.
na , most félbe kell hagynom...
de majd még jövök!!!

hu
szóval
vélemény van
és elisfogadom , hogy nem teccik neked
és megisértem
stb..
de attól még nem értek veled pl. egyet.
de nem baj ez.
ez egy elég szubjektív műfaj..
pl. én mem egyszer járok ugy, hogy tök más véeleményem van egy képről egy hónap mulva
de nem viccelek, télleg tök más...

szerintem el vaygtok fogadva partnernek
én pl. nem írnék ha nem lennétek

de ne hari hogy ezt írom zsolt:
hajlamos vagy tul reagálni és drámázni a dolgokat
ez sem baj..hisz oda figyelsz és lelkiismeretes vagy..
caak ugy mondom..
hogy kötekedjek..

Most a Hegyi ír, nincs pedellus! :)

És előre elnézést, de nem tudom jobban és szebben, és főleg nem Barának írom, hanem a beszélgetéshez, kicsit kocsmai hangulatban, hogy szóval értem én ezt az absztrakciós dolgot, meg értem a csípőből fotót is, meg a feldobom a kamerát is, és értem, hogy varázsa van és húzása annak, amikor a véletlennel kokettálunk, és a véletlen veszi át az irányítást, de - és igazából itt a bajom, hogy most ki kéne bújni a szerepből és csak mint Roland lenni itt - nem tudom, hogy mondhatom-e azt, hogy igen, mindezt értem, de a faxom tele van az absztrakttal, meg a feldobott, felskiccelt ügyekkel, mert zseniálisak vagytok ebben, ez látszik, csak közben az is látszik basszus, hogy mindemellett a konkrét dolgokban meg bizonytalanság van, és én és András nem fogunk segédkezni az absztrahálásban, mert az a következő lépcső, csak abban tudunk, ha elfogadtok minket ehhez partnernak, hogy addig hogy lehet eljutni. Most egy lépéssel előbbre jártok, mint amihez a biztos stabil muníció is megvan, ezért talált képeket látunk és nem átgondolt megoldásokat, mert a tanulás és a gyakorlás területén mintha türelmetlenek lennétek vagy lusták, ki ki döntse el maga, szóval ne várjátok, hogy hanyatt esünk a bemozdulásos életlen cuccoktól, amíg azok nem belső kényszer és belső erő miatt a CSAK EGYETLEN jó megoldások, hanem így alakult és véletlenül így lett. Ha nem tudtok meggyőzni, hogy az az egyedüli tuti, akkor szar. Na. Bocs. Azt hiszem az életben is így fogalmazok, csak írásban nehéz, mert nem látom az arcotokat, és úgy nehéz határozottan fogalmazni. Remélem senkit se bántottam meg.

egyébként én sem vagyok oda ezért a képért..nem az én hangulatom...
de formai bizonytalanságot nem vélek felfedezni...

én mondjuk esetleg megnézéné négyzetes vágásban is
akkor még izgalmsasbb lenne szerintem
de lehet akkor meg már tulságosan is, és ha az nem volt szándék akkor minek..
azért van vágva mert alapvetően "absztrakt" megközelítés
egy részlet, mint ahogy a cím is jelzi..

jelen esetbe nszerintemegyértelműen a hangulat volt a fontos..
ott pedig nem nagyon lehet racionalizálni..
illetve lehet, de minek..
nem histem hogy mérnökien kell megközelíteni ezt a képet..

Szerintem nagyon fontos lenne, hogy ki-ki elmondja mit gondol egy-egy képről.
Én ezt próbálom, vállalva, hogy adott esetben egyedül maradok a véleményemmel, vagy hülyeséget írok. Sőt, vállalva a kockázatot, hogy esetleg szándékom ellnére megbántódik, akinek írok. Nem presztízskérdés, hogy okosságot mondjak, de amit írok, mindig alaposan átgondolva mondom és komolyan gondolom. Több okból is fontosnak gondolom ezt:
- A saját alantas érdekem, hogy megfogalmazzam mit látok, miért tetszik, miért nem, mert ez vezet(het) el a tudatos(abb) látáshoz. Ha csak magamban azt mondom, hűha, meg fúj, az nem vezet előre.
- Mások kommentjeiből is sokat lehet tanulni. Nem feltétlenül úgy, hogy elfogadom amit írt. Néha épp azzal jutok előrébb, ha megfontolom miért nem értek egyet a kommenttel.
- (Néha a kommentekkel lehet csak kiugratni Pedellusból, hogy konkrétabban is rávezessen arra, amit maguktól csak sejtetnek,)

ez a kép nem huz jobbra
picit igen de az feszültség keltő pont
a fhér kis folt bal alul ránt vissza
és ritmizál a jobb felső világosabb folttal..

pl.
de ez is csak egy formai vélemény
szóval a komp. szerintem bőven stimmel

Nagy kösz, hogy ezt leírtad, segítesz vele nekem fogalmazni. :)

Nem értek egyet azzal, hogy a kép ott kezdődik és ott ér véget, hogy tetszik vagy sem. Ez az első szint, a belépő és ez korántsem dönt el mindent. Itt most írhatom azt is, hogy tetszik a kép, de ezzel nem mondtam el a bajaimat vele, és a kettő nem üti egymást, mert az, hogy valaminek a megfogalmazásával nem értek egyet, vagy akár pontatlannak tartom, az nem jelenti, hogy nem tetszik és elfordítom a fejem. Tetszik a kép, csak. És a csaktól kezd érdekes lenni.

Másik kérdés. Egy kép elég, ha tetszik? Ha tetszik, azzal elmondtam mindent? Van-e túl is azon valami, hogy valami tetszik vagy sem? Épp ezen dolgozunk, hogy megmutassuk, hogy van. Kell tudni előhívni, hogy ha tetszik, miért tetszik. És kell tudni mit kezdeni azzal is, ami nem tetszik, de létjogosultsága van.

Mondom tovább. Ha tetszik, ott még csak az első rétegen vagyunk túl, nézem a képet, és pozitív érzések vannak túlsúlyban. de egy virág is tetszik, egy szép ember is tetszik, és egy zene is, mégis mind más mélységben és irányban.

A kép közölni akar valamit. Ha nem akar, akkor tapéta. Itt jön a képbe a jel-zaj viszony, hogy a közlés csatornáiba mi keveredik még bele. Ha sokat kell hámozni, ha zavaró technikai bajok vannak, akkor szerethetem a képet, de ettől még zavarni fog, ami nem jó.

engem itt az életlenség nemzavar. pontosan látom azt, amit akarok. :)
viszont közben gondolkoztam is :) és rájöttem, hogy ez egy meddő vita lenne. már, ha arról akarnék bárkit meggyőzni, hogy ez egy jó kép.
hiszen most is, mindig is az működik , mint minden képelemzésekor, hogy tetszik vagy nemtetszik. max. alátámasztjuk mindenféle gondolatokkal, tanult dolgokkal, stb. kinek mi a fontos egy képben, aszerint ítél. azt hiszem.
én elég sokmindenre vevő vagyok. lehet az szépenszerkesztett, hejdejólmegvilágított és beállított, véletlen ellőtt, direkt rontott...bármi. csak már ránézésre fogjon meg.
mit ér egy remekül komponált kép, ha nemszól semmiről. mit ér egy nagy művészhomály, ha nincs mögötte semmi.
viszont ebbe is kár belemélyedni, mert mindenki más tartalmat keres egy képben. ha egyátalán tartalmat keres benne.
szóval és tettel: :)
az én "tudásomat" csak úgy tudom beleadni az estiskolába, hogy továbbra is odaírom, ha valami tetszik. :)
amiket feltettél kérdéseket Zsolt, számomra ezekre nincs válasz. mert, ha ennyi kérdésed van, akkor az azt jelenti, hogy neked ez a kép nemtetszik. ha nincs kérdés, akkor tetszik.
vagy valami ilyesmi. :)
és mivel ráadásul hatalmas fogalmazásbajnoknő vagyok be is fejezem gyorsan!!! :)
csak még annyi, hogy
Bara! nekem ez nagyon tetszik!!!! :)

József: Nekem is fura volt az életlenség. Hogy miért nem írom be? Hát mert - kiskonda ide vagy oda - én nagyon kicsi krumplinak érzem itt magam, és nagyon sokszor egyszerűen nem értem a képet, és ha ezt leírom, az nem kritika, csak mittudomén szegénységi bizonyítvány. Vagyis jó lenne tudni képet elemezni-kritizálni is, csak ahhoz előbb látni kéne megtanulni. Nekem, ez most rám vonatkozik.

Zsolt:

a kérdéseket nem elsősorban neked tettem fel ;)

Hogy miért nem születik kritikai vélemény? Ezt ti tudjátok, mondjuk a táborban gyakoroljuk a képelemzést is...
Hogy van-e dolgotok más? PErsze, hogy a fenébe ne. Első, hogy a leckéket értelmezni kellene, olvasni a véleményeket, értékeléseket, nézegetni a többiek munkáját, szóval ez az alap feladat. Aztán ha elkészült a lecke, lehet vitákat generálni a fórumon. A fórum úgy megy csak, ha használjátok, nem lehetek mindenben én, aki vezeti a témákat. És persze feladat az is, hogy segítsetek, eleve úgy volt az Estiskola indítva, hogy szeretnénk, ha ti is hozzátennétek a magatok tudását, hiszen mi se vagyunk mindenttudók.

engem is zavar, hogy életlen, és nem látom a szerepét ennek.

megelőzendő a kérdések:
- miért nem írom ide ezt korábban, illetve bárki más a dícsérőtől eltérő véleményét?
- van-e dolgunk nekünk a leckeíráson és feltöltésen kívül?

Igen, Emese, persze, csak tudod, aki már kiskondás és beküldött pár leckét, ott nem elég, hogy feldobunk egy skiccet, amikor mutatott már pontos fogalmazást is. Kérdéseim.

- miért életlen a téma?
- miért a póló gyűrődése az éles?
- ha fontos a nyalkánc, miért úgy van hagyva, ahogy épp esett, miért nincs kiigazítva úgy, hogy kompozícióban is a helyére kerüljön?
- ha nincs szimmetria, amit elfogadok, akkor miért nincs súlypontozva a kép, miért húz jobbra? ellensúlyozni kell a hajat.
- gyönyörűek a "sótartók", a váll, kulccsont gödrei és fényei, de vágva van, miért?

Az egy dolog, hogy tudunk érzéseket megjeleníteni, de a képi fogalmazásban is pontosítani kell, a formai, a ritmus és tónusvilágban. Ha azt mondom, hogy oké, elfogadom, hogy ez egy hirtelen felindulás eredménye, akkor hol mutatok továbblépése utat? Szerintem nincs kész a kép. Lehetne erősebb, pontosabb.

értem, de ez egy jó kép. ha nézed, akkor életre kell. pedig csak egy nyakkörüli részlet.
ez a legszebb dolog, a megfoghatatlant megfogni egy képben. szerintem ez itt most sikerült.
arcnélküli portré...és mégis látom az embert, érzem az illatát,teret látok a fürtök mögött. mindent.
egyik legjobb házifeladata a leckének. bárhogy is készült.
szerintem :)

minden célzatosság nélkül csak egy régi poén az ötvenes évekből amikor még egyikünk se élt:

Párttitkár: ...csak a javatokat akarom!

gazda: ...ettől félünk mi is.

Az. Mert aki tehetséges, az ne lazsáljon. Aki még a kezdeti lépéseket teszi, ott lehetünk elnézőbbek, de aki már megmutatta, hogy tud, lát, érez, ott a pontatlanságot nem fogadjuk el. Szeretünk titeket, ezért.

ma borzasztó szigorúság van :)

ez nekem tetszik. a feketeségében, ridegségében van valami...nagyon vonzza a szemet minden részlete. kiváncsian hagy, hogy mi lehet a fürtök mögött.
grat!

Új hozzászólás