Salisbury-i turistafotók

A salisbury-i katedrálisról és a városkáról készült pár turistafotóim ezek. A katedrális teljes egészében gótikus remekmű, és egységességében az egyik legrégebbi gótikus templom Európában (vagy a világon?). Külön nevezetessége, hogy itt őrzik a Magna Carta, a világ első rendi szabadságlevelének egyik másolatát (amit nem volt szabad lefotózn).
Ottjártunkkor üzenetekkel teleírt, több ezer papírgalambból készített utazó installáció volt látható a katedrálisban, amely a béke és szabadság, mint alapvető emberi jogok szellemében fogalmazódott, és a városban márciusban történt orosz kémgyilkosság apropóján került kiállításra éppen itt. A katedrálisról még annyit, hogy Ken Follettet is megihlette világhírű történelmi kalandregénye írásában (magyarul A katedrális címen jelent meg x éve.)
A katedrális körül a jellegzetes, dél-angliai kisváros nagyon békés, kiegyensúlyozott benyomást keltett.

Nyolc képből álló fotóetüdöt kapunk, és bevallom őszintén, engem csak a legutolsó kép ragad meg, mert nagyon izgalmas, ahogy ezek a madarak. Nyilván valamilyen ötlet kellett, hogy az épület a madarak miatt meg legyen védve. Ha már egy ilyet fel kell szerelni, akkor odatették ezeket az origami-szerűen meghajtogatott madár figurákat. Nagyon izgalmas, ami ezzel a térrel létrejött, és ezt egészen jól ábrázolod. Ha csak ezt az egy képet nézem, akkor ez már három csillag. Ami a fotóetűd részét illeti, különválasztanám azt, hogy mi az, ami ebben az épületben, vagy az ő környezetében készült, és mi az, ami a városkát vagy a helyszínt akarja ábrázolni. Most ezek a képek nekem kiesnek, kizökkentenek, és nem is annyira érdekesek, ezek tényleg turistafotók. Ha csak az épülettel foglalkoztál volna, akkor abból viszont létre lehetett volna valamit hozni. Azt gondolom, hogy az különbözteti meg a turista megközelítést a valódi fotós megközelítéstől, hogy egy-egy történettel az ember mennyit foglalkozik. Lehet egy utcafotós megközelítést csinálni, hogy elmegyek egy városba, és az ott található életet akarom megörökíteni, akkor erre kell menjen ki a fuvar, és akkor lehetőleg mindenféle helyzetből ki kell hozni a maximumot, megkeresni a csúcspontokat, és azokat lefotózni. A katedrálistól a kéregető koldusig mindent. Azt is lehet, hogy kiválasztok magamnak egy épületet, és azt fogadom be először magamba, és utána ebből átszűrve magamon, mutatom be azt a részletet, ami abból számomra izgalmas, és amit meg akarok a közönséggel osztani. Most a kettő között vagyunk, bent is voltunk az épületben, ebből is akarunk mutatni, nem biztos, hogy a legjobb nézőpontokat találtuk meg, nem is biztos, hogy mind nagyon izgalmas, de teljesítettünk egy feladatot, mert közben kipótoltuk az üres részt, ami meg kimarad ebből a sorból: a városfotók. A kettőből ez most nem jön össze. Az utolsó kép kap három csillagot, a többi egészében, ha mint fotóetüd nézem, akkor azt mondanám, hogy gondold ezt újra át, biztos csináltál ott rengeteg másik felvételt is, kérlek, hogy állíts össze egy anyagot csak a katedrálisról, aztán egy anyagot csak a városkáról, lássuk, hogy miből hogyan tudunk gazdálkodni, mi lesz az izgalmasabb, de ez így vegyítve nekem nem működik. (hegyi)
értékelés: