Zoécska, majd amiket csinálsz, azokat próbáld meg besorolni valami leckébe, jó? Tehát ne úszd meg azzal, hogy berakod a Szabadgyakorlatba mindet, mert akkor mi a francnak vannak a leckék? Kezdd el nézegetni a leckéket, jó? Ezt most én átrakom a Portré leckébe, mert ez az a barátodról. Tudod miért nem jó ez a kép? Azért, mert lusta voltál ahhoz, hogy a kamerádnak a nézőpontját meggondold, hogy hova teszed. Érvényes lett volna az is, hogy ha magasról fotózod, és akkor egy ilyen furcsa bábúszerű hatása lett volna, de én inkább azt mondom, hogy ezt még lejjebbről kellett volna fotózni. Tudod miért? Mert ez így civil. Ennek a fiúnak nem a szépen lassan hátracsúszó homloka a jelentős, hanem maga a személyiség, a figura. Ahhoz, hogy működjön az, hogy nem néz a kamerába, az kell, hogy valami történjen, hogy valahová nézzen. Szoktam mondani, hogy a múlt a bal oldalon van, a jövő a jobb oldalon. Ő most tulajdonképpen, ha akarom, akkor visszanéz, legalábbis innen nézve, visszanéz a múlt felé, aminek lehet ilyen jelentése, ha akarom, de ahhoz meg nem elég feszes az egész. Ezt visszaadom ismétlésre. (hegyi)