Tillai Ernőnek hívják azt a fotógráfust, aki olykor tükröződő felületeket használt a képalkotásnál, és ezzel tette festőivé a képeit, vagy a nagyításnál különféle üvegfelületeket használt, ezeket kente össze, aztán átvetítette rajta a képeit, és így készültek a nagyítások, szóval sokféle technikával próbálkozott, és érdekes és izgalmas ügyeket hozott létre. Ennek a képnek is ez az erénye, hogy a valóságot ábrázolja, de mégis, ebben a tükröződésben az egész valahogy olyan meseszerűvé válik. Ez a része tökéletes a dolognak. A hídból túl sokat nem kapunk, így bemondásra kell elhinnünk azt, hogy ez egy híd, mert ebben a formában nem tudunk tisztába jönni a méreteivel. Egy épületnek van tömegszerkezete is, és azt érzékeltetni kell valahogy az ábrázolásnál, mert ha azt lehagyjuk a vágással, akkor a néző nem tudja, hogy ez mekkora, vagy hogyan viszonyul a környezetéhez. Ezt tudnám hozzátenni, de 2 csillag megvan rá. (hegyi)
értékelés: