Szárd portré

Fekete-fehér, majdnem négyszögletű formátumú képet látunk, egy család együttesét egy hegyes tájban. Valószínű legalábbis, hogy család, a mozgásokból, gesztusokból úgy tűnik, hogy ők hárman egy közösséghez tartoznak. Domináns itt a férfiszereplő, és ebből arra is következtetnék, hogy nem a portré, hanem a család házifeladatban kellene ennek a képnek szerepelnie, ezért innentől ezt ha Dénes is egyetért, a család kategóriában elemezzük. A kép elsődleges megközelítése az, hogy szerintem pontos karakter és jellemrajzot ad erről a családról és erről a home vagy emlékfotóról, mert nagyon jól érzékelhetőek a családon belüli pozíciók ebben az üzenetben. Egyértelműen a prímás, a főszereplő ebben az üzenetben az apa, aki picit teátrálisan kritikusan, bizalmatlanul beletekint a kamerába, felénk, és a többiek pedig kontráznak ennek a zenekarnak ők is fontos résztvevői, a nagybőgő, a cimbalom, gondoljunk itt a pár, az anya szerepére, aki ebben a kompozíciós rendben csak félig került a képre, a tekintetét amiről többet lehetne tudni a trióban megtalálható szerepéről, az el van takarva, ő csak egy alkalmazottja ennek a képnek, a férfi mintegy ránehezkedik, az alul felfedezhető kislánynak így az ő szerepe is pontos, sőt ő olyan, mintha szenvedő alanya, vagy irányított résztvevője lenne a képnek, kinéz a képből, apa-anya adja, hogy ez a közös fotó elkészüljön, amit apa a fejébe vett, fontosnak tart, hogy az egész utazás is aszerint a ritmus, a szabályok szerint megörökítődjék. A kép ugyanazzal a kódrendszerrel dolgozik, mintha 1967-ben vagy 75-ben a felmenőim, a Néhaiaim, vagy más képeket is említhetnék, egy dokumentáció, de 2008-nak a saját hangulatát is hordozza. Nem azért, mert fekete-fehér vagy színes, hanem ugyanúgy egy múltból küldött üzenetként van jelen és egy helyszínrajzot küld, nemcsak a helyről, hanem a család állapotáról. És ezek szépen és egyszerű nyelven vannak közölve. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

21
Értékelem!

szerencsére ettől még jó kép. :)

22
Értékelem!

a kép egy teljes családkép extrapolált második verziójának portréra vágott változata... a férfire nehézkedik a kamera, az első fotót mint minden ilyet a feleségem indikálta...hogy ide került...tudtam ebből csinálni egy olyan portrét ami reális az én- család-estiskola viszonyában, a többiek hozzám tartoznak de kb ennyire kívánnak részt venni-kapni az estiskolásnetes publicitásból...ez még önmagában nekem nem lett volna elég de a saját arcom tükrözi az iskolához való aktuális (julius)érzelmi viszonyom ugyanis mikor megfogtam másodjára a kamerát már az estiskola nekem foghíjas nézőterének csináltam a képet....egyébbként soha (egyenlőre soha) nem csinálnék szemüveges családi képet, jelen esetben a szemüveg, ez a szemüveg egy tudatosult kellék adott pillanatban...bár csak fent felejtettem vezetésből... ha úgy tetszik ez én és a családom az estiskola netes oldala felé...jé

Új hozzászólás