Szeparé

Szeparé

Ahogy nézem ezt a képet, két dolog vetődik fel bennem. Az egyik, hogy nagyon finom, ahogyan ezek a vörösek megjelennek a képen - ugyanakkor határozatlan, ahogyan ezek a háttérhez viszonyulnak. Tehát ebben a tónusrendben, amiben most dolgozol, ki vannak lágyítva a szürkék, ezzel a vörössel inkább dekadens érzést, egy hanyatló érzést hoznak. Ez az egyik része a dolognak. A másik, hogy keresztülfut a képen egy növénynek a szára és nekem ez azt a finomságot, amiről ez a kép beszél, tönkre vágja. Valamilyen úton-módon el kellene érni azt, hogy a két levél megjelenhessen, az a szár, amennyire csak lehet, eltűnjön erről az egészről . Nyilvánvalóan nem utómunkára gondolok, mert elég pepecs dolog lenne kiretusálni. Ha ezek a tárgyak még megvannak, én azt mondom, továbbgondolásra visszaadom. Most maga az ötlet és témafelvetés rendben van. A kivitelezéssel vannak problémák, azon túl, hogy megint ezzel az eszméletlenül kicsi mélységélességgel dolgozunk, ami hátrány, mert most nem csak előteret és a hátteret választottad le egymástól, hanem magát a főszereplőt is. Életlenben tartod és az ember dörzsöli a szemét, nem tudva, hogy azért, mert még kora reggel van, vagy a képpel van valami probléma. (hegyi)

Új hozzászólás