Nagyon örülök, hogy Ágnes újra kezdte a leckéket, igaz, a kettessel, de egy egészen más megközelítést kapunk, mint eddig. Izgalmas az a térjáték, amit Ágnes mutat azzal, hogy a háttértől lefelé elmozdítja a fejét, így a kamera most a fej síkjához kerül közel, a háttér pedig hanyattdől. Ez a libikókázás adja a kép feszültségét, és a színvilág, az a redukció, hogy a háttér szinte homogén szürkéje elől a fej rózsaszínje előre ugrik. Így a néző a címadás nyomán elgondolkodhat, hogy vajon a háttér a szikla, vagy Ágnes, avagy mindkettő. Egyetlen dolog, amire később érdemes figyelni, hogy a háttérben van egy csőcsonk, az most ezt az egészet megakasztja, mintegy rajzszög, odaszögezi az estiskola háttérre. Egy picikét mondjuk én adtam volna a vállból, épp csak annyit, hogy a póló íve megmaradjon. (hegyi)
értékelés:
Köszi szépen.