Budapest, 2011-2012
Kedves Sándor,
igen-igen, a két (több) képből való képgyártási technilogiádat ismerem, pontosabban nyilván nem ismerem, de olvastam, amit egyszer itt írtál róla, és kábé emlékszem is rá, az például különösen tetszett, hogy képek utólagos összedrótozása és vágása márcsak azért is szükséges, mert amúgy túl gyors lenne neked az eljárás: kattintunk és kész. Remekül tudom érteni ezt, szoktam is rá gondolni, és mindig olyan megnyugtató a gondolat, hogy így is lehet. Sokszor megígérem magamnak, hogy ki fogom próbálni. A 120 fokos látás tehát többé-kevésbé világos számomra, most arra irányult a hogyan csináltad kérdés, hogy ez szürke (szűk dinamikájú? ldr?) világ, mintha egy számítógépes játékba lépnénk be, ez hogyan? Csak simán összehúzod a szürke-tartományt és vágtatsz fakó lován?
Bocs, nem volt világos, mire kérdeztél rá. Tehát a lényeg: a globális kontrasztot igen jelentősen lecsökkentem, a lokális kontrasztot pedig növelem. Mindezt a fekete-fehér konverzió közben a konverziós szoftverben (Nik Silver Efex Pro 2 "contrast", illetve "structure" parameterek) állítom. Végeredményben az redeti dinamika mintegy harmadára csökken, miközben a lokális kontraszt (=részletek) nem csökken. Labormunkában jártasak biztos tudni fogják, hogy ez milyen régi fotópapír karakterisztikájának felel meg.