Nagyon hangulatos ez a kép, nagyon jó az ellenpontja a tűz meleg színeinek, és azoknak a furcsa kékesbe hajló fehéreknek, amik láthatóak. Ez jól jellemez egy helyzetet, a tábortüzezésnek az egyik sarkalatos pontja, hogy mi van akkor, amikor ránk esteledik, mert a hangulat akkor kezd élni. Nehéz ezeket a helyzeteket jól rögzíteni, főképp akkor, ha a technika nem áll mellettünk. Mindezzel együtt a kompozíciót én rendbenlévőnek tartom, talán egy picit oldalirányban mintha szűk lenne az egész, valamennyivel többet adtam volna jobbról és balról, hogy a kannába ne vágjunk bele, és hogy a kép jobb oldali szereplőnek is megmaradjanak a formái. Én mindenképpen azt tudom javasolni Istvánnak, hogy gyűjtse ezeket a leleteket, fontosak ezek, hiszen több célt szolgálnak. Egyrészt a néző párhuzamot tud vonni a saját történeteivel, a saját bulizási szokásaival, másrészt megismerhet idegen, számára ismeretlen kultúrákat és helyzeteket, és szerintem ez mindenképpen fontos, főképp ma Magyarországon. Ezért megadom a három csillagot, köszönöm. Viszont ha már sorozatok, hadd legyen egy tanácsom. Láttam valahol a netvilágban, hogy elkezdtél sorozatban gondolkodni. Ezek fontos és jó dolgok lehetnek akkor, ha mindeközben nem válsz civillé abban, hogy tartani kell valamilyen főleg formai jegyet, ami sorozattá, alkotói úttá változtatja az egyes képeket. Magyarán, ha sorozat, ha elkezdünk valami munkát, kell legyen valami olyan, ami úgymond védjegye a sornak, amitől sorrá változik. Ezen felül pedig törekedni kell arra, hogy a talált kép hatás mögött is van, kell legyen kompozíciós tudatosság, ez emelhet ki naturális és úgymond dilettánsnak ható, tehát manír nélküli képeket a valóban dilettánsból. (hegyi)
értékelés:
Akkor viszont kene valami kontaktus a kepen szereplok kozott.
Minnel tobbszor ranezek a kepre annal jobban tetszik. Ami eleinte zavart az mostanra eluszott, ami jo benne arra meg igy idovel raereztem.